Nemrég megkeresett egy kedves jegyespár, hogy készítsem el én a menyasszonyi tortát az esküvőjükre, egy kérésük volt, hogy a szezon ízeit tartalmazza, és innentől kezdve tulajdonképpen mindent rám bíztak. Szeretem az ilyen feladatokat, mert a napi termelésen túl, végre, legalább egy kicsit kibontakoztathatom a kreativitásomat. Persze, nagy kérdés volt, hogy október 10-én mi lesz a szezonális: lesz-e még málna, vagy nem? Ez kardinális kérdés, mert a málnát szinte mindenki szereti, és ha van, hát kérik.
Nem volt.
Viszont rendkívül finom sütőtököt, szőlőt, fügét és gránátalmát tudtam beszerezni, igaz, a gránátalma nem igazán őshonos nálunk, de akkor is, most legalább kapható. És nagyon dekoratív.
Arra gondoltam, összesen öt tortába osztom el azt a mennyiséget, amit megjelöltek: 100 főre legyen elég. Van egy nagy tortaállványom, öt tortát lehet rátenni szinteltolásos rendszerben, nem egymásra, hanem egymás után. Mindjárt mutatom, akkor egyértelmű lesz. Nos, felajánlottam a menyasszonynak, hogy ha nem ragaszkodik a klasszikus emeletes tortához (amelynek a szállítása rendkívül macerás, itt meg ráadásul a badacsonyi hegyoldalba kellett felvinni), javaslom ezt az állványos megoldást, mert így a tortákat egyesével ládába lehet tenni, és a helyszínen rápakolni az eszközre. Sokkal kisebb a kockázat, hogy szétcsúszik, összeborul, meg hasonló borzalmak. A pár rábólintott, és tervezni kezdtem. Az egyik vezérfonalam a sütőtök volt, a másik a gesztenye – de úgy gondoltam, nem egyféle tortába rakom össze ezeket az ízeket, hanem kettőbe. A sütőtökös tortát hamar ki is találtam, a gesztenyésre pedig a bbcgoodfood-on láttam nagyon dekoratív megoldást, a neve Mont Blanc. Így aztán megszületett a terv.
Aztán eljött a nap, amikor meg is valósítottam. Ilyen lett.
A Mont Blanc torta annyira megtetszett, hogy további terveim vannak vele, majd ha megvalósul, mesélek róla. Az elkészítése ugyan kicsit bonyolult, de ha valami extrával kell előrukkolni, hát megéri.
Felépítése alulról: tészta, krém, habcsók lap, tészta, krém, habcsók lap, és közte azért csoki is, hogy igazán jó legyen.
A következő bejegyzésben ennek a receptjét fogom leírni, de megmutatom közelről a sütőtökös tortát is:
Ennek a krémjében van a sütőtök, próbálkoztam azzal is, hogy a tésztába teszem, de az túl nehéz lett. Krémsajt és tejszínhab került még a krémbe, a lap meg a krém közé mogyorókrémes étcsoki ganache, a tetejére sok gyümölcs.
Bevallom, magam is meglepődtem azon, mennyire sikerült a tervnek megfelelően elkészíteni az egészet. Időben meg is érkeztünk vele a helyszínre, ahol kiderült, hogy állványostól nem fér be a hűtőbe. Elképesztően kicsi hűtőkapacitás állt rendelkezésre ebben a direkt rendezvényekre szánt ingatlanban, amelynek amúgy pazar a panorámája, de ez bennünket ebben az esetben cseppet sem vigasztalt. A tortákat le kellett szedegetni az állványról, úgy betenni a hűtőbe, majd megkértem egy, az ifjú Flipper Öcsire emlékeztető felszolgáló fiút, hogy amikor a torta sorra kerül, szépen szerelje össze. Lefényképezte a telefonjával, mindent megmutattam, elmagyaráztam, és nagyon reméltem, hogy az utasításomnak megfelelően jár el.
Így történt. A jegyespár, pontosabban az ifjú házasok boldogan hívtak fel az esküvő után, hogy nem volt olyan vendég, aki búcsúzáskor ne rajongott volna a menyasszonyi tortáért. Meghökkentek, amikor meglátták, mert hát az nem szokványos, hogy így nézzen ki a főtorta a lakodalomban, de az, hogy még finom is…!
Az ifjú Flipper Öcsi állítólag megfogadta, hogy ő már soha többet ilyen tortaállványt nem szerel össze, és nem is cipel.
Nagyon jópofa ez az elrendezés! 🙂