Ennek a keksznek jó kis története van. Emlékeztek, decemberre megjelent a Süti vagy nem süti című cafeblogos szakácskönyv, amelyben én is szerepelek négy recepttel. Amikor elindult a receptgyűjtés, azt kérte Judit, a szerkesztő, hogy olyanokat küldjünk, amelyek tokkal-vonóval egy óra alatt elkészíthetőek. Lehet bármilyen süti, keksz, satöbbi.
Akkor nekem az egyik keksz lesz – határoztam el, és egy ihlettel teli estén megsütöttem az alábbi képen látható fantasztikus, ugyanakkor egyszerű kéksajtos, természetesen sós kekszet, és másnap indultam a fotózásra valamennyi művemmel.
Jó kis program volt, megismerkedtem más cafeblogos bloggerekkel, és végre testközelből láthattam, hogyan fotóznak a profik, meg mit is csinál egy foodstylist. Nos, én következtem a három sütimmel meg a keksszel. Utóbbiból volt jó sok, megkínáltam Juditot, aki bizakodva vett egyet, beleharapott, majd arcára fagyott a mosoly:
– Ez sós… – mondta ijedten.
– Persze, hogy sós, hiszen kéksajtos – vágtam rá értetlenkedve.
– De csak édes receptek szerepelhetnek a könyvben…
Szükség törvényt bont, előálltam a következővel: szórjuk le porcukorral, utólag kreálok hozzá egy édes receptet, persze kéksajt nélkül. Ugyanígy fog kinézni, nem kell újra jönnöm fotózásra.
Így történt. A könyvben gusztusosan, porcukorral és szeletelt mandulával szórva szerepel, na, azt az adagot persze nem ette meg senki…
Hozzávalók:
- 25 dkg liszt
- 10 dkg őrölt mandula
- 20 dkg vaj
- 12 dkg kék sajt
- 1 kk só
- A tészta hozzávalóit összegyúrjuk. Nem muszáj pihentetni, de nem árt neki.
- Kinyújtjuk egészen vékonyra, épp csak ne látszódjon át, kiszaggatjuk.
- A tetejüket megkenhetjük tojással, és megszórhatjuk ezzel-azzal: mákkal, szezámmaggal, durvára vágott dióval.
- 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt megsütjük.
