A cukrászda telefonszáma:

06301478870

E-mail

sutismoni@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfőtől vasárnapig: 10-18

Angliai utazásunk bázisa volt ez a kicsi, közel ezer fős lakosságú falu, Helmdon. Itt élnek vendéglátóink, Chris, Roz, fiuk Oscar, és Reggie, a magyar vizsla. Miután Chris felvett bennünket a repülőtéren, a következőket közölte útközben: Helmdonban nincs térerő, továbbá nincsenek boltok, áruházak pláne; van viszont csend, nyugalom, és az a három elem, ami fontos egy faluban: kocsma (na jó, itt pub), templom, kultúrház.

Szóval, egyik oldalról itt kezdődik Helmdon. Már látszik a templom, mint valami erőd, döbbenetes, hogy ott áll a XIII.-XIV. század óta. A templom körül körben réges-régi sírok vannak, a sírkövek zöme nem is olvasható, amelyikről ki tudtuk silabizálni az évszámot, az 1700-as évekből való  volt.

A templom stílusa gótikus.

Hátsó bejárata is van…

Kerítése oldalában pedig már ilyen színesen nyíltak a virágok március elején.A templom utcája a Church street, természetesen. (A church templomot jelent.)

Nagyon tetszettek az általam látott vidéki falvakban, városokban az utcanévtáblák, a házszámok, és az, hogy sokan nevet adnak a házuknak.

A kultúrház, azaz a Reading room is a Church streeten található, erről írtam már a kvízest kapcsán.Útközben ilyen padon pihenhet meg a sétáló:És az is kiderül, hogy a királynő arany jubileumára készült.Még mindig ezen az utcán haladunk, és akkor a Church street-Bell close sarkán megtaláljuk a harmadik fontos épületet: a pubot.

A neve Bell Inn, és a falubeliek nagy fájdalma, hogy ezt a közel kétszáz éves múltra visszatekintő egységet ma egy kínai hölgy üzemelteti. Azért ez a hely hangulatát nem rontotta el, azt hiszem.

Az egyetlen, ami felróható, az a piros játékgép.Amitől még teljesen odavagyok, az a színes ajtók.

 

Aztán, a kerítések teteje.

A postaláda. Nos, ez is örök darab…Megmutatom a helmdoni hírmondót is:

Éppen ott-tartózkodásunk idején, vasárnap tartottak nagy falutisztító napot: családok mentek az utcákon neonzöld láthatósági mellényben, szemétfelszedő alkalmatossággal és szemeteszsákokkal a kezükben, és felszedték a szemetet az utcákról.

Szintén érdekes volt számomra, hogy a házak ablakainak legtöbbjén vagy nem volt függöny, vagy csak alig.

Séta közben simán láttuk, hogy bent a házban tévéznek. Érdekes, hogy őket nem zavarja.

Vannak eladó házak – nem sok -, ez például 650 ezer fontba kerül, ha jól emlékszem.

Ő itt Chris, amint Reggie-t sétáltatja. Bármelyik utcából hamar egy-egy mezőre lehet jutni.

És persze, lovak is vannak.

Meg birkák. Meg patak meg híd…már-már túl szép, nem?Az iskola. A gyerekek egyenruhában járnak, 9-re kell menni.

Defibrillátor a falon. Sok helyen látni ugyanilyen készüléket, ilyen könnyen elérhető helyen.Ő pedig itt Matt, és a kislánya, Hattie (az a Hattie, aki Prosecco Birdsnek nevezte el csapatunkat a kvízesten), az iskola udvarán kosaraznak. Matt adott szállást két fiunknak, önként ajánlotta fel a lehetőséget, miután realizálódott, hogy Chrisék házában kissé zsúfoltan lennénk. Matt gyerekei (a képen nincs rajta Charlie, a fia) nagyon büszkék voltak arra, hogy két nagy fiú lakik a házukban, és jól összebarátkoztak a mieinkkel. Matt pár nap múlva csillogó szemekkel mondta nekem, hogy ezek a srácok mennyire jó fejek, milyen klasszak, milyen jólneveltek, majd csodálkozva hozzátette: de hogy mennyit tudnak enni..!!!

Nos igen, ez tény.

A helmdoniak egyébként rendkívül barátságosak voltak velünk, az teljesen természetes volt, hogy mindenki köszönt nekünk az utcán, a kvízestet követően pedig beszélgetésbe is elegyedtek velünk séta közben, akik ott láttak bennünket.

Teljesen megértettem a férjemet, akiből sétánk során egyszer csak kiszakadt a sóhaj, hogy “itt akarok élni”. Persze, tudom én, hogy nem gondolta komolyan, egyszerűen csak, ugyanúgy, ahogy engem, őt is megfogta az a nyugalom, béke, és ez az egész gyönyörű épített és természetes környezet. Úgyhogy, ha nem is élni, de remélem, kirándulni visszajutunk még ide.

We love Helmdon.

 

Nektek hogy tetszik?

Ajánlott cikkek

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük