Bevallom, nem igazán értem ezt a nagy karácsonyi bejgli-mániát, szerintem sokkal finomabb például a flódni, de legyen bejgli, ha egyszer mindenki azt akar. Majd egyszer megértem.
Vagy nem.
Mindenesetre, akinek az ünnep nem ünnep bejgli nélkül, és ül a monitor előtt tanácstalanul, hogy mi legyen, mert se hó, se bejgli, aztán mindjárt itt a holy night, azt mondom, nyugodtan álljon neki most.
Két órát vesz igénybe az egész mutatvány, hát ezen aztán ne múljon a karácsonyi hangulat!
Még mielőtt nekiállnánk a step by step leírásnak, annyit előrebocsájtanék: senki ne görcsöljön azon, hogy a bejglije kireped-e, vagy nem. A Laptopkonyhán Farkas Vilmos, a Zila Kávéház mestercukrásza mondta el, hogy a bejgli kireped, ha a töltelék meleg volt, ha túl hideg, ha túl sok (de tudjuk, hogy soha nem lehet túl sok), ha túl nagy volt a nedvességtartalma, vagy ha túl kicsi. Tehát gyakorlatilag igen csekély az esély arra, hogy egyben marad. De nem is ez a lényeg. Ha kireped, hát kireped, finom legyen, ez a fő. Meg az, hogy ne félelemmel és aggodalommal telve készítsük, hanem örömmel!
Én egyből dupla adaggal indítottam, értelemszerűen mindent szoroztam kettővel. Négy főnél nagyobb családban ajánlom, hogy kövessétek a példámat.
Hozzávalók 4 rúdhoz (2 diós és 2 mákos):
50 dkg liszt
25 dkg vaj (klasszikusan zsírral készül)
1 dl tej
2 dkg élesztő
2 ek cukor
1 tk só
1 tojás
2 tojássárgája
A mákos töltelékhez:
30 dkg darált mák
1,5 dl méz
2 marék mazsola
1,5 dl fehérbor (fehérbor helyett készítettem már karácsonyi fűszeres teával, úgy is kiváló, sőt…)
1 citrom reszelt héja
5 dkg édesmorzsa (darált háztartási keksz)
A diós töltelékhez ugyanezek, csak mák helyett darált dió.
A langyos tejet egy kis tálkába öntöm, belemorzsolom az élesztőt.
Egy nagy tálba szitálom a lisztet, elkeverem benne a sót, majd beledobom a vajat, és a két tenyerem között elmorzsolom a liszttel, amíg nagyjából homogén szerkezetű nem lesz.
Ezt követően hozzáadom a felfutott élesztős tejet, a tojásokat, azaz mindent, ami a tésztába kell. Összegyúrom.
Nem kell agyondögönyözni, ne olvadjon fel benne a vaj, mert az árt a tészta szerkezetének.
Négy egyforma gombócba szedem (érdemes mérleggel kiméregetni, akkor szép egyformák lesznek majd a rudak), és igen, ez itt a dupla adag miatt nyolc.
Letakarva kb. egy órára hűtőbe, de legalábbis jó hideg helyre teszem pihenni.
Jöhet a kétféle töltelék.
A dió, ill a mák, és az édesmorzsa kivételével a többi töltelék-hozzávalóból szirupot főzök, majd leöntöm vele a tálba szépen előkészített mák+morzsa, dió+morzsa párost. Összekeverem; gyurmázható állagúnak kell lennie.
Félreteszem hűlni.
Amikor a töltelékek már nem forróak, előveszem a tésztagombócokat. Fogom az elsőt, és 20×25 cm-es téglalapra nyújtom.
A képen látható módon elrendezem rajta a máktöltelék felét.
Behajtom a két szélét, és feltekerem úgy, hogy próbálok arra figyelni, a töltelék jó tömör legyen.
Ilyen csinos kis rudakat kapunk. A többi gombócot is megtöltöm a maradék töltelékekkel, és szépen egymás mellé sorakoztatom a csinos kis hengereket egy sütőpapírral borított tepsiben. Nem túl közelre, mert különben összeérnek.
Lekenem 1 tojás+ 1 tojássárga keverékével, és hagyom rászáradni. Amikor megszáradt, a fehérjével külön lekenem, és ezt is hagyom megszáradni. Közben előmelegítem a sütőt 200 fokosra.
A megszáradt bejgliket villával megszurkálom, és pontosan 30 perc alatt megsütöm.
Ugye, hogy nem is vészes?
Újfent mondom: ne érdekeljen senkit, hogy kireped-e, vagy sem. Ha az én bejglim nem reped ki (pedig mostanában előfordul, hogy tökéletesen sikerül), a családom meggyanúsít, hogy biztosan kevés tölteléket tettem bele. Ezt pedig kikérem magamnak…
Ha esetleg nem találkoznánk ma már többször (bár én még tervezem, hogy jövök): mindenkinek boldog karácsonyt kívánok!
Szia, köszi még egyszer. Nagyon szépek lettek, gratulálok! Őszintén szólva én se értem a bejglimániát, gyerekkoromban egyáltalán nem is szerettem, most már a jobban sikerülteket meg tudom enni, de csak ritkán, és igazad van, sokkal finomabb a flódni. De hát ez van… Az a baj még a bejglivel, hogy egy évben csak egyszer sütöm, és hiába tudom pontosan, mit rontottam el, a következő évre el is felejtem. Aztán kezdem előről, recept, trükkök, arányok, hőmérsékletek, stb… Na, megyek sütni…
Már kezdtem lemondani róla annyi minden van még vissza mára, de végül is alig van dolog vele, lehet, hogy mégis megsütöm 🙂
Flódnit sütöttem 🙂 De már elfogyott 🙂 Isteni lett!Boldog karácsonyt!
Szép bejgliket sütöttél. Én sem szeretem,sosem voltam hajlandó enni belőle és nem is akarok. De szívesen megsütöm a családnak ha úgy van. Egyszer már készítettem. :)Inkább zserbó vagy más diós süti…
Még életemben nem sütöttem, úgyis mindenütt ezzel kínálnak. :o)Boldog karácsonyt! ♥
Boldog karácsonyt nektek is!:))
Hát, késő! Bejegyezhetted volna hamarabb!:)) Akkor most nem csak fincsi, de szebb is lett volna az enyém! Ráadásul, ez sokkal egyszerűbb…Nem baj, ha elfogy, ezzel pótolom!!:))
Boldog, békés karácsonyt!
Nagyon boldog karácsonyt Nektek is!(én köszönöm a bejgli receptet, még biztosan hamarabb kipróbálom, mint jövő karácsony!)Glória
Áldott ünnepet!
Részemről meglennék bejgli nélkül. Nálunk a mamám a bejgli függő, süt is minden évben így nekem nem kell.Ami viszont elmaradhatatlan az a mézes báb. Kisfiam ma is főleg ebből volt hajlandó enni.
Csatlakozom! Nálunk sem menő a bejgli… sose volt az, szerencsére a férjem sem szereti. Úgyhogy én nem is sütök! Nálunk hó- és bejglimentes az idei karácsony! :)) De így is szép! Áldott, békés karácsonyi ünnepet kívánok! Szeretettel: Gabika
Én meg komolyan nem értem, minden rosszindulat nélkül, hogy mit lehet ezen nem érteni.Nyilván azért nem sütünk flódnit, mert az egy másik hagyomány része. Attól még boldogan elfogadom, ha kínálnak, sőt meg is sütném éppen az ünnepen kívül.A bejgli a legtöbb, ha mégoly távolian is, de keresztény gyökerű magyar család hagyományos karácsonyi süteménye. A bejglisütés hagyományápolás, és hagyományt tartani jó.
Ó, a hagyomány ennél jóval szofisztikáltabb dolog, bár főleg a katolikusok hajlamosak azt gondolni, hogy minden a kereszténységből eredeztethető, s innentől annyira leegyszerűsíteni a dolgokat, hogy bejgli=keresztény hagyomány 🙂 A keresztény hagyományban a Szenteste még a böjt része, emiatt hús egyáltalán nem kerülhet az asztalra, csak olyasmik mint méz, mák, dió, bab, borsó, alma és hal. A néphagyományban ezeknek egészség- és bőségvarázsló funkciókat is tulajdonítottak. Én a saját köreimben egy családot ismerek, aki ezt tartja. A büszke katolikus és hagyománytisztelő ismerőseimnél meg van angol eredetű pulyka és pozsonyi vagy kitudjahonnan eredeztethető bejgli (Lajos Mari táplálkozástörténeti bevezetőjében “monarcsiabeli csapatmunkának” titulálja). Ja, és hal nincs, mert nem szeretik. Innentől viszont miért kövezzük meg azt, akinél bejgli nincs, mert nem szereti? Kedvencem az adventi koszorú, ami kb 30 éve terjedt el Mo-n osztrák közvetítéssel, és egyes elméletek szerint pont a hanuka mintájára. Ma már nincs katolikus hagyománytisztelő család, aki merészelne nélküle ünnepelni. Igenis fontos a hagyomány számomra is, félreértés ne essék, nagycsaládban nőttem fel, abban is élek, rítusokkal és hagyományokkal, de ez sokkal élőbb dolog, és csak azért nem fogok ragaszkodni valamihez, ami senkinek se esik jól, mert… Na, ez egy másik fejezet lenne, és így is túl hosszú, bocs. Mira
Kifelejtettem a cukrot a tésztából, most mi lesz? Csak annyi van benne amiben az élesztőt felfuttattam. Kezdjem újra? Köszi előre is..
Jó lesz az úgy is…Vagyis, jó lett, nem?
Huhh, nagyon megijedtem, mert a párom ígért a munkahelyére, és őszintén szólva fogalmam sem volt milyen lesz a végeredmény a cukor hiánya miatt 🙂 /és persze remekelni szerettem volna/Még soha nem jártam így, de kompenzálásként egy kis mézet csurgattam a töltelék tetejére, hátha valami csoda történik :-DVégül is jó lett, sőt.. meg sem repedt, bár felőlem repedhetett volna :))6 rúd készült, egy picivel több, mint egy rudat a három gyerkőc (óvodáskorúak) már eltüntetett :))De miután majd a férj hazaérkezik és kóstol, és még.. akkor leszek nyugodt :))Hanna
Ó mindig kapkodva írok..Köszi a recepteket :)Boldog Új Évet!Hanna
Á, azt nem mondtam, hogy katolikus hagyomány a bejgli. De mindegy, igazán nem veszekedés szándékából mondtam. De ha nincs valami kifejezetten nem-keresztény hagyomány a családban, akkor a XX-XXI sz-ban egy magyar család hagyományos karácsonyi süteménye többnyire a bejgli.
Hát ezen nem veszünk össze:))Hanna, örülök!
Jaj, SOS kérdés: 30 dkg dió 2 vagy 4 rúdhoz kell?
Kedves Judit, ne haragudj, karácsony előtt nem tudtam már válaszolni, de remélem, megtaláltad a választ a szövegben, mert pontosan leírtam:”Hozzávalók 4 rúdhoz (2 diós és 2 mákos)”, tehát a 30 dkg dió 2 rúdhoz kell.
Köszönöm, igen végül megtaláltam, csak első kétségbeesésemben írtam 🙂 nagyon finom lett, köszönöm!