A cukrászda telefonszáma:

06 30 147 8870

E-mail

sutismoni@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfőtől vasárnapig: 10-18

Szóval az történt hétfőn, hogy a lányok betegek lettek, főleg Zsófi, akinek már vasárnap este 39,4 volt a láza, aztán hétfő reggel is elég magas volt, tudtam is követni mindaddig, amíg a hülye digitális lázmérőben le nem merült az elem. Higanyosat meg nem lehet kapni.
Így aztán aznap csak 2 órára mentem be az egyetemre, mert a háziorvosnál délután 4-re kaptunk időpontot, úgyhogy az utazási jog és a szakdolgozati szeminárium után léceltem, épp összefutottam a következő órára érkező tanárral – aki nem mellesleg a témavezetőm -, ő mosolyogva csak annyit kérdezett: megszökik?
Igen, mondtam lányos zavaromban, muszáj mennem.
És mentem.
Örültem, hogy az orvosnál legkésőbb ötre végzünk, fél hatra otthon vagyunk, aztán megyek sütiket sütni, talán 9-re készen is leszek.
Az orvos azonban összeráncolta szemöldökét, amikor meghallotta Zsófit köhögni, és azt mondta, vigyük le a kórházba, komoly gégegyulladása van, amire felírná a Rectodelt nevű kúpot, ennek azonban mintegy 4000 forint DARABJA, és hát szerinte jobb lesz, ha orvosi felügyelet alatt kezelik, amíg nem lélegzik üzembiztosan.
Hát bevittük, és bizonyára tudjátok, a kórház olyan, mint a cethal gyomra, amelyben egy bizonyos Jónás nevű próféta rostokolt három éjjel, három nap – ha egyszer valakit benyel ez a gépezet, nehezen köpi ki.
Úgyhogy Zsófikánk a második éjszakáját tölti a kórházban, reményeim szerint holnap már hazaengedik. Ma reggel újabb néhány dvd-t vittem neki, hogy ne unatkozzon szegénykém, majd a nővérpultnál álldogáló főorvos asszonyhoz mentem, elképzelhető-e, hogy a gyermek ma este már otthon alszik? Ő az eredményeket nézve nem táplált bennem hiú reményeket, nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy sajnos nem, mire a pult túloldalán üldögélő nővér megszólalt:
– Anyuka benne volt a Vidék Ízében.
– Tessék…? – kérdeztem vissza, mert csak annyit értettem, hogy valami izében voltam, de megismételte újra, és a doktornő előtt is világossá tette, hogy:
– A Vidék Ízében. A főzős újság. Azzal a jó kis mákos sütivel.
Nahát.
Meglepődtem, őszintén.
Ám visszatérve a hétfőre, persze, nem készültem el a sütikkel 9-re, sőt, még 11-re sem, cserébe viszont olyasmit sikerült összehozni, amit csak mindenféle giccses, szuperlatívuszos jelzővel lehet illetni.
Ez volt a sütés nélküli s’mores.

 
Hozzávalók:
Az alaphoz
25 dkg keksz (ezúttal Győri édes zabkekszet használtam)
12 dkg olvasztott vaj 

A krémhez:
3 tábla étcsoki
3 dl tejszín

A habhoz:
4 tojásfehérje
15 deka cukor

Ilyen belülről egy szelet. Brutális.

A zabkekszet aprítógépben morzsásra aprítottam, összekevertem az olvasztott vajjal, majd a 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformába nyomkodtam úgy, hogy legyen kicsit több, mint 1 centis pereme. Hűtőbe tettem dermedni.
A tejszínt egy kis lábasban felforraltam, beletördeltem a csokit, és addig kevergettem, amíg a csokimassza egynemű, fényes, sűrű nem lett. A kekszre öntöttem, és visszatettem a hűtőbe. Úgy két óra múlva, amikor a csoki már szilárdult, a fehérjéket a cukorral gőz fölött habbá vertem, majd habzsákból csillagcsövön keresztül a tortára nyomtam. Ha nem romlott volna el a karamellizáló pisztolyom, akkor azzal pirítottam volna meg a habot, így a sütő grill funkcióját használtam (a tortát fém tálcára „építettem”, így vissza tudtam tenni a sütőbe), de csak óvatosan, mert a hő hatására olvadni kezdett a vajas-kekszes keverék. Az óvatossaág 1-2 percet jelent, FOLYAMATOS szemmel tartás mellett. Ha nem figyel az ember, nagyon gyorsan megég. Szóval, nincs közben pakolászás, mosogatás. Szemed a sütin.

Egyébként Zsófi megkérdezte ma reggel:
– Feltetted a blogra, hogy kórházban vagyok?
– Nem.
– Aaa – adott hangot csalódottságának. – Pedig biztosan írták volna, hogy „Jobbulást Zsófinak”…
– Miért, ezt szeretnéd?
– Hát…igen…az olyan jó…

Ajánlott cikkek

66 Hozzászólás

  1. Jobbulást a leánynak!
    Higanyos lázmérő ugyan már tényleg nincs, de van kinézetre és működésre ugyanolyan, amiben valamilyen biztonságos kevert folyadék van.

  2. Jobbulást, Zsófi! 🙂
    Lázmérős bénázás (saját): első felnőttkori lázamnál utolsó erőimet összeszedve lemásztam a patikába lázmérőért, kérdi a patikus, hogy milyet szeretnék. Mivel sem a higanyos, sem a hagyományos szó nem jutott eszembe, benyögtem, hogy analógot. Végülis mi más lehetne, ami nem digitális? 🙂

  3. Ezekkel a lázmérőkkel mi is küzdünk. A csipogósnak borzasztó hangja lett, mióta legutóbb levetette magát valahonnan. Meg ezek amúgy is össze-vissza mérnek.
    Higanyost tényleg nem kapni már.
    A higanymentes (gallium van benne nagyrészt) lázmérővel meg (bár kinézetre és működésre tényleg hasonló) van egy kis gubanc: elég nehezen lehet lerázni.
    Hogy valami biztatót is mondjak:
    Hajrá Zsófi!!!!

  4. Persze, jobbulást Zsófinak és hamar ki a kórházból. Bár az én fiam élvezi az ottlétet, hogy rengeteget dévédézhet és sokat mesélünk neki. De otthon mégis csak jobb! Siess haza Zsófi! :-))

  5. Hűha! Nem vagy semmi. Le a kalappal előttetek! Zsófinak gyors gyógyulást és mihamarabbi otthoni lábadozást kívánok :)) Próbáltatok olyat „játszani” vele, hogy képzeletbeli utazást tesztek a torkában (légcsövében)? Elképzelitek -szóban is-, hogy milyen színű a gyulladtan beteg rész, mit nem bír csinálni, majd utána elképzelitek, hogyan kezd vörösből halványrózsaszínűre változni, és hogyan kezd újra jól működni? Döbbenetes dolog, de a nagylányomnál és nálam beválik… Ha jól tudom, ez egyféle agykontroll -és talán némi szemfényvesztéssel öngyógyítás is. Hátha beválik nála is és meggyorsítja a gyógyulást…
    Sok napsütést és erőt kívánok még Nektek!

  6. Jobbulást Zsófinak! :-)remélhetőleg ennyi jókívánság után nagyon gyorsan hazamehet!

    /milyen hőfokkal, sütési móddal és időtartammal éred el, hogy csak egy kicsit megpiruljon a hab? 🙂 köszi!/
    Üdv: M

  7. Zsófinak én is mielőbbi teljes gyógyulást kívánok!
    A recepttel kapcsolatban pedig engem is érdekelne, hogy mennyi ideig tart a sütőben grillezés, mivel pisztolyom nekem sincs, viszont elkészíteném a sütit egy pénteki, csajos bulira…
    Üdv,
    Dóra

  8. NAgyon köszi mindenkinek, ez az 50 jobbulást hatásos volt,már itthon van:)
    Sőt, ugye, 53, mert Garffykától rajta kívül plusz három; köszönjük!
    A grillezési időt beírtam, tényleg komolyan kell venni a folyamatos figyelést, mert tíz másodperc alatt már komoly változások következhetnek be, persze, sütőtől is függ.
    Ja, és Andi (szomszéd): Nóri jól van, köszi:) Ő már holnap megy suliba.

  9. Jobbulást a leányzónak.
    Amikor a sütireceptben írod a tejszínt, főzőtejszín is lehet, vagy a másik, habbá felverhető tejszín legyen? Ugye nem nagyon ostoba kérdés egy kezdőtől? Ha igen, bocsi..
    Évi

  10. Sziasztok! Elkészítettem ezt a csodát, de bevallom, annyira tömény, hogy még egy kis szeletet sem tudtam megenni belőle. Mondjuk hülye fejjel 3 tábla 72%-os étcsokit raktam bele, de akkor is. Arra gondoltam, ezt kisebb formában, vagy egyenesen egy személyes kicsi adagokban kellene elkészíteni, és inkább friss cukrozatlan tejszínhabot raknék a tetejére, mint a cukros tojáshabot. Amúgy a recept leírása tökéletes, teljesen jól elkészíthető a sütemény, de szörnyen sokk az ízélmény 🙂

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük