Szereti a nép a paleo sütiket. Ez van.
Én is szeretem. Nem eszem minden nap, de kétszer egy héten igen.
Szeretek kísérletezni új sütikkel, és bár lehet, hogy ezt már előttem évekkel felfedezték ős-paleósok, nekem örömöt okozott, hogy ismét olyan desszertet sikerült létrehoznom, amely nem tartalmaz cukrot, lisztet, tejterméket, az élvezeti értéke mégis magas. Nem olyan “háát, nem hizlal? Akkor jó…”, hanem az, amit megkóstolsz, és csak annyit mondasz: mmmmmmmmmmmm.
Amennyiben szereted a kókuszt, persze.
Emellett, aki az imént felsorolt tápanyagokra allergiás, fogyaszthatja. Aki diétázik, szintén bátran eheti – persze, nem nyakló nélkül, kalóriaértéke ennek is van, azt azért ne feledjük.
Hozzávalók:
8 tojás
30 dkg kókuszreszelék (20+10)
5 dkg kókuszolaj
10 dkg nyírfacukor vagy eritrit
fél kk szódabikarbóna
50 dkg eper
1 doboz (20 ml) cocomas kókuszkrém – én legalábbis ezt használom
átlátszó tortazselé, nyírfacukor és víz a tetejére
1. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket kemény habbá verjük a nyírfacukorral. Amikor jól felverődött hozzáadjuk a sárgákat. Én nem akartam, hogy nagyon sárga legyen, meg kellett is néhány sárgája másba, ezért csak 4 tojássárgát adtam hozzá; valószínűleg csak fehérjével is jó, és az összes sárgájával is – ezt majd még tesztelem. A sárgák után mehet a kókuszolaj, majd beleborítjuk a 20 dkg kókuszreszeléket, a szódabikarbónát, és elkeverjük. Nem sokáig, minél kevésbé törjük össze a habot.
2. Vékonyan kiolajozott palacsintasütőbe – az enyém 26 centi átmérőjű* – simítjuk a massza felét, és takarékon sütjük 3-4 percig. Közben bekapcsoljuk a sütőt, ha van olyan funkciónk, hogy csak felső sütés, akkor arra, ha nincs, hát akkor alsó-felső, 200 fok. A palacsintasütő nyelét körbetekerjük alufóliával legalább három rétegben.
3. Az így előkészített palacsintasütőt a sütőbe tesszük úgy 3 percre, ez teljesen sütőfüggő, legyünk résen. A lényeg az, hogy ha a kezünkkel megtapogatjuk a kókuszos lap tetejét, érezzük, hogy már szépen összesült, nem nyers. Azt kell kitapasztalni, hogy mennyi az az idő, amikor megsül, de még nem ég meg – hát ehhez kell a rutin.
4. Ugyanígy sütjük meg a másik lapot is, majd rácsra borítva hagyjuk kihűlni.
5. A kókuszmasszát összekeverjük a maradék (10 dkg) kókuszreszelékkel.Felét az alsó tortalapra kenjük, amit bőven megszórunk darabolt eperrel, jöhet rá a másik lap, kókuszkrém, darabolt eper, és a végén a nyírfacukorral, vízzel előírásszerűen elkészített zselatin. Utóbbi azért kell, mert ha nem fogy el azonnal, az eper szottyosodni kezd a tetején előbb-utóbb, az meg már nem olyan szép.
*Kisebb palacsintasütőben nyilván több lapot tudunk sütni – gondoljuk meg, ha nem akarunk magasabb sütit, (tehát egy lappal többet) elég lesz 6 tojásból készíteni a piskótát, arányosan csökkentve a hozzávalókat.
Móni, ez nagyon jónak tűnik, kipróbálom! A baj csak az, hogy jelenleg rossz a sütőm. Azon gondolkodom, ha palacsintasütőben elősütöm, vajon befejezhetem-e mikróban? Nem nagyon szeretek mikróban főzni-sütni, de szükség törvényt bont, és most nagyon vágyom erre a sütire… szerinted?
Hát, ha már mikró, akkor sztem ne palacsintasütőzz…próbáld meg mikróban az egészet. Aztán mondd meg, hogy sikerült…:)
Ezt biztosan kipróbálom 🙂 Épp most vettem pár napja kókuszlisztet – lehet, hogy vegyítem vele a reszeléket. Próba, szerencse.
Nagyon guszta ez a süti – meg az eddigi összes paleos, amit felraktál! Gratula!
Miért nem lehet a tészta másik oldalát megsütni a palacsintasütőben? Miért kell a sütőbe betéve sütni azt az oldalát?
A zselatint a tetejére öntve hagyjuk csak úgy szabadon folydogálni? Elvileg valami keret (kapcsos forma vagy magasabb tésztaperem) szokott lenni, ami megfogja. Vagy ebben az a jó, hogy csak úgy hadd menjen? 🙂
Hát ezt meg kell csinálnom, akármekkora is a kalóriatartalma! Már csak kókuszkrémet kell szereznem.
Köszi, hogy kitalálod és megosztod ezeket a csodás recepteket! A másik epres (ami nem kifejezetten diétás ugye, viszont echte Friedmann) is nagyon finom volt 🙂
Dóri, nem mertem megfordítani, féltem, hogy elszakad. Vastag, ugyanis, és nem csúszik úgy, mint a palacsinta, ezért nem kísérleteztem a megfordítással. De persze, ha valakinek ez nem okoz problémát, akkor ne szórakozzon a sütővel.
A zselatinhoz nekem nem kellett forma, rátettem, és mivel elég gyorsan szilárdul, nem folydogált össze-vissza.
Móni, és vajon hagyományos tortaformában meg lehet sütni a tésztát? Vagy problémás kettévágni, miután kihűlt?
Biztosan meg lehet: 180 fokon 25 percet adnék neki, valószínűleg nem okoz komoly problémát a kettévágás – próbáld meg!