A cukrászda telefonszáma:

06301478870

E-mail

sutismoni@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfőtől vasárnapig: 10-18

Akik az Instán is követnek, láthatták már néhány, éppen kirándulás közben elkövetett élő bejelentkezésemet. Mert mostanában kirándulok, ez lett az új hobbim.

Épp a Badacsonyon járunk.

Kényszerből lett hobbi

Két fő ok miatt kezdtem el a környékben túrázni:

– az egyik, hogy nem lehetett külföldre menni, ez véget vetett vicces hétfői portyázásaimnak a szomszédos országokba, és hát valahova menni kell;

– a másik, hogy Manci, a kutyánk állandóan nyomást gyakorol rám, amióta egyszer-kétszer magammal vittem. Minden nap reménykedik, és a nap bizonyos szakában szoros emberfogással követ, ha a túrabakancsom irányába lépek – hátha kirándulás lesz!!

Hegyestűn.

Fő célpontjaim eleinte a Balaton melletti tanúhegyek voltak, miután azokat letudtam – némelyiket többször is -, elkezdtem más, kevésbé népszerű, vagy inkább úgy mondom, nem annyira ismert túrahelyeket keresni.

És minden kirándulás alkalmával megdöbbentem, hogy micsoda gyönyörű helyen élünk.

Mindszentkálla, Kopasz-hegy

Egyik legfrissebb élményem, ami annyira tetszett, hogy egy héttel később Gabi barátnőmmel ide visszatértem, és milyen jó választás volt!

Mindszentkálla a Káli-medencében található, bakugrásnyira Káptalantótitól, ahol a nevezetes, egykor sok vihart megélt, ám töretlen népszerűségű piac is található. Az aprócska falu meglehetősen gazdag látnivalókban, ezek egyike a 330 méter magas Kopasz-hegy. A csodás körpanorámáért érdemes felmászni rá, ráadásul rendkívül romantikus maga az út, amely felvezet a hegyre – már ha a lépcsősort választjuk felfelé. Én inkább, mert a térdemnek felfele jobb, mint lefelé.

De először is parkoljunk le a falu központjában, a Káli-kapocs nevű hellyel, és az élelmiszerbolttal szemben. A helyet megismerhetjük a hatalmas, kezében kólát tartó jegesmedvéről is.

Ha letettük az autót, induljunk el a templom felé, és haladjunk az úton addig, amíg – néhány perc múlva – meg nem látjuk a kék és piros T jelzéseket, fogadjunk szót, menjünk, amerre a nyíl mutat. Vagy, tegyünk egy kis kitérőt, mert úgyis rálátunk, és nézzük meg a középkori Kisfalud község gótikus templomának romját.

Ezt követően forduljunk vissza, és tényleg induljunk el jobbra felfelé a hegyre.

Hegyre fel!

Az út eleinte ilyen, mint fentebb is látható, és amikor már épp kezdünk elgondolkodni, hogy jó ötlet volt-e tényleg ez a hegymászás, nem lett volna jobb mégis valami kevésbé meredek helyet választani, akkor meg egyszer csak beérünk egy olyan magával ragadó helyre, hogy minden kétségünk elmúlik.

Ha láttátok az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története című filmet, akkor értitek, mire gondolok, ha azt mondom, a filmben szereplő manók akár itt is lakhatnának, már majdnem vártam, mikor pillantom meg a kis házikókat.

Körülbelül háromszáz lépcsőt kell megmászni, nem mondom, hogy nem esik jól közben megállni időnként. Én az ilyen megállóimat szoktam halaszthatatlanul fontos fotózásoknak álcázni, promóciós célból, persze.

Fent a hegyen aztán csak gyönyörködik az ember, először a tágas térben, a zöld mezőkben, aztán a kilátásban.

Rálátni kedvenc tanúhegyeimre, és a Balaton is kivillan itt-ott. Nem is csoda hát, hogy első látogatásomat követően egy héten belül visszatértem, de akkor már magammal vittem Gabi barátnőmet is, hogy ő is láthassa ezt a csodát.

Ezt javaslom nektek is: kiránduljatok, töltsetek minél több időt a természetben, fedezzetek fel minél több csodás tájat, Magyarország gyönyörű! És vigyetek magatokkal még egy embert 🙂

Ajánlott cikkek

2 Hozzászólás

  1. Szia Móni, rajongom a stílusodért, a sütidért és úgy kompletten mindenért veled kapcsolatbsn, nagyon jó lenne veled egyszer beszélgetve túrázni…befogadsz kóbor túrázókat egy útra? 🙂

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük