A cukrászda telefonszáma:

06301478870

E-mail

sutismoni@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfőtől vasárnapig: 10-19

Van valami sorsszerűség abban, hogy éppen most, a tavaszi fáradtságból kifelé kecmeregve akadtam rá a flylady.net weboldalra. Azt hittem, valami úttörő-féle leszek ebben, hű de jó, gondoltam, de aztán kicsit utánakutatva kiderült, hogy bizony vannak, akik ezt a programot hosszú ideje magas szinten művelik itt nálunk, Magyarországon is.
De miről van szó?
Egy észak-karolinai hölgy, bizonyos Marla Cilley sokáig élte az elfoglalt nők életét, a karrier haladt előre, a háztartás vezetése viszont egyre inkább háttérbe szorult, egy idő után rendszeresen eluralkodott nála a zűrzavar, a káosz. Az az állapot, amikor az ember már úgy érzi, ezzel csak sok-sok erőfeszítés árán tud megbirkózni, ezért aztán tovább halogatja a takarítást. Ismerős? Nos, Marlának egyszer csak elege lett ebből, és kidolgozott egy olyan takarítási rendszert, amely segítségével különösebb erőlködés nélkül, egy-egy feladatra koncentrálva, napi viszonylag kis időbefektetésekkel hosszú távon elérhetjük és fenntarthatjuk az áhított rendet, tisztaságot. A végső cél azonban nem csupán ez, hanem önmagunk és az otthonunk szeretete, a program nevében szereplő fly szó elsősorban nem repülést jelent, hanem egy rövidítés – Finally Loving Yourself: végül szereted magad. Mert  itt nemcsak a takarításról, hanem önmagunk karbantartásáról is szó van.
Tehát, ha van kedvetek, gyertek velem, és tegyük meg együtt a kezdők apró lépteit (Beginner BabySteps)!
Mivel apró léptekről van szó, ne arra számítsatok, hogy két nap alatt ragyogni fog minden, és hogy a hosszú idő alatt felgyülemlett teendőknek egy-kettőre végére érünk. Olyan rutin kiépítéséről van szó, amelynek elsajátításával végül megszűnik a zűrzavar és a káosz; Marla ígérete szerint ez működik mindenkinél, akár teljes munkaidőben dolgozik, akár nyugdíjas, vagy otthon van a gyerekekkel. Az is fontos, hogy ne akarjunk egyből fejest ugrani, és egy nap alatt letudni az apró lépések felét – éppen arról van szó, hogy szokjuk meg, minden napra jut valami.

Az első lépés: ragyogjon a mosogató!


Lehet, hogy viccesen hangzik, és azt gondolná az ember, hogyan lesz ettől az egy dologtól tiszta és rendes a ház, de Marla azt mondja, ő ezzel kezdte, és ez az apró szokás megváltoztatta az életét. Én csupán harmadik napja csinálom, de azt kell mondanom, óriási érzés reggel úgy felkelni, hogy ragyog a mosogató, tiszta és rendes a konyha – mert a rend igénye szépen továbbterjed a pultra, a polcokra, az ablakpárkányra, a mikró tetejére… Ha ezt az alapos tisztítást elvégezzük, utána már csak karbantartani kell.
Tehát, a következő a teendő:
1. Pakolj ki mindent a mosogatóból – szerintem célszerű azzal kezdeni, hogy elmosogat az ember, és elrakja az edényeket, eszközöket.
2. Dugd be a mosogatót, nyomj bele Domestost, Flóraszeptet, vagy amit fertőtlenítésre használsz, majd engedd tele forró vízzel; hagyd így egy órán át. (Ha kéttálcás a mosogatód, egyszerre csak az egyikkel dolgozz.) Amikor az idő letelt gumikesztyűben nyúlj a vízbe, húzd ki a dugót, engedd le a vizet.
3. Öblítsd ki a mosogatót.
4. Valamilyen súrolószerrel (Ajax, Cif, szódabikarbóna) súrold ki a mosogatót, majd öblítsd ki ismét.
5. Egy hegyes késsel piszkáld ki a koszt a mosogató pereme alól, ahogy a köröd alól szoktad.
6.Tisztítsd meg a csaptelepet is, ebben jó segítséget nyújthat egy használaton kívüli fogkefe, és egy fogselyem is.
7. Most valamilyen ablaktisztítóval fényesítsd ki a mosogatót és a csaptelepet, konyhai papírtörlővel a legegyszerűbb, szerintem. Ezután minden mosogatás után töröd szárazra a mosogatót, és nem lesz vízcseppes.
8. Úgy menj el lefeküdni, hogy a mosogatód ragyogjon.
Marilla azt írja, a mosogatód ragyogása annak a tükre, mennyire szereted saját magad – hát csillogjon!

Őszinte leszek, nekem a mosogató környéke eléggé kényes terület; mellette szoktam felhalmozni az üres befőttes üvegegeket – majd leviszem a pincébe -, az üres tejesdobozokat – majd kimosom, mert csak úgy mehet a szelektív kukába -, az üres sörösdobozokat – kimosni, úgy mehet a szelektívbe -; amióta elkezdtem arra figyelni, hogy a mosogató estére szép legyen, valahogy a környéke is elkezdett tisztulni. Elmondtam a családnak, hogy mi a célom, és ők is figyelmesebbek lettek – na persze nem tudom, meddig tart náluk a lelkesedés, de ma reggel pl. arra ébredtem hogy a két kisebb gyerek bútorápolós kendővel törölgeti a konyhabútort, hogy akkor már az is legyen szép… Na igen, és vissza is kell fognom magam, ne dünnyögjek, ha a szép tiszta mosogatóba beledob valaki egy maszatos kanalat, mert hiszen végsősoron azért van, de annyira jó nem azzal kezdeni a reggelt, hogy eltakarítsam az előző este maradékát, hogy kibányásszam az alul felejtett mosogatószivacsot…

Nos, van kedvetek velem tartani?

Ajánlott cikkek

32 Hozzászólás

  1. szia móni!hihi, úgy néz ki én itt a blogodon ilyen korrekciós szerepben tünök fel (a croissant porcukorja után 🙂 a Flylady-s hölgy neve nem Marilla Carley, hanem Marla Cilley. ez persze a lényegen nem változtat, nagyon inspiráló, akárhogy is hívják! én már megrendeltem néhány termékét és tényleg nagyszerűek.

  2. Sok sikert Neked hozzá ,nekem vhogy nem jött be.Pl már itt elakadtam:Ezután minden mosogatás után töröd szárazra a mosogatót, és nem lesz vízcseppes.Én naponta kismilliószor mosogatok,és nem halmozom fel a sok edényt két nagy mosogatásra mondjuk,vagy csak engedek vizet vmihez,vagy csak kiöntök,kiöblítek,stb,szóval elképzelhetetlen hogy annyiszor szárazra is töröljem.De a mosogatóval kis szerencsém van,mert sötét majdnem fekete gránit,és nem annyira kényes mint a fém.Én annyira bíztam pedig benne,mert tuti nem jól osztom be az időm de vhogy ez nem az én módszerem.Az is igaz hogy nem érzem hogy annyira kupi lenne nálam,de valószínű azért mert még itthon vagyok ,éppa hat év alatt összegyűlt szabimat töltöm.DE hogy mi lesz akkor ha beállok melózni?Na akkor lesz csak káosz.

  3. Pilchard, nem muszáj a módszert szó szerint követni. a legfontosabb mondanivalója talán az: csináld meg, amit tudsz, mindig keveset, de ne idegesítsd magad rajta. dobálj ki mindent, ami felesleges. és van néhány nagyon jó ötlet, amit a napi-heti-havi beosztáson túl is lehet követni: 15 perc alatt sok minden megcsinálható, 15 percig a legutálatosabb dolgot is lehet csinálni. amit nagyon nem szeretsz, az ilyenekből csinálj napi 15 percet. és el fog előbb-utóbb fogyni. ugyanez a lomtalanításra is érvényes. és a 15 perc után hagyd abba! pakold vissza, amivel nem végeztél, és folytasd holnap. ha csak ennyit átvesz az ember a flyladyből, már előrébb van! 🙂 és az is megszívlelendő, hogy legyen mindennek ideje. ha nem csinálsz antihalogatós szerdát, hát nagy ügy. de jól tervezhető az élet, ha van pl bevásárlós, mosós, vagy akármilyen napod. jó menüt tervezni, listákat írni, nagyon hasznos a háztartási füzet, és a zónázás is, bár abban a formában kissé túlzásnak tartom, ahogy ő viszi, minek minden hónapban lemosni az ablakot? 🙂

  4. Na jó most inkább visszafogom magam!Egyrészt, mert ma a vendégség után cirka két órát suvickoltam, arról nem is szólva, hogy előtte is…Másrészt, ha hét közben hazaérek, akkor biza legkevésbé sem tud lázba hozni, hogy cseppmentes-e a mosogatóm. Mert vén vagyok akár a föld, s a sok kis életre való csimotám “kiszíjja” belőlem az összes energiát, s így konyhai lézengésem a munkanapkokon nem igazán hatásos.Néha véletlenül odakapcsolok a tv-ben, amikor az asszonyok gyöngye – illene tudnom a nevét az amerikai főgurunak- bájosan és lankadatlanul magyarázza a praktikákat, magamban arra gondolok, hogy szabadideje teljes mértékben a házi asszonyság oltárán zajlik-e, avagy 7-8-10 óra meló után esik neki ily nagy hévvel a csiszatolásnak?!Ha igen emelem kalapom.Egyetlen fontos dolgot azért bevezetek a fertőtlenítésre az eddiginél is jobban vigyázok- forróvizet a mosogatóba!Üdv minden bájos konyhatündérnek.Szívesen mellékelnék egy fotót a konyhámról, ahol cirkós sparhelttel fűtönk /török a drága kis ügyes masina/, s ennek következtében biza sose lehet olyan pedáns rendet tartani, mint egy panelház 10. emeletén.Hamu, fa, hamu, fa, időnként némi füst, de én nagyon szeretem ezt a falusi romantikát.

  5. hajrá, hajrá, mi is csináljuk egy ideje, de bár én rögtön via átdolgozott kiadásával kezdtem. Az eredeti oldal nekem kicsit kaotikus volt. Meg a mosogatósúrolást is kihagytam, de amire nekünk nagyon bevált, az az, hogy van egy jól lekövethető, füzetben (lefűzött, kinyomtatott lapokon) rögzített rendszer. Ezt a férfi a háznál is könnyen tudja követni, pontosan tudja, hogy mikor mi az ő dolga, és mi az enyém, ezt ketten együtt állapítottuk meg, még az elején. Így nem én vagyok a házisárkány, aki mindig noszogatja a végeláthatalan házimunkára, hanem látja a füzetben, akkor is, ha nem vagyok itthon. És nincs olyan érzése, hogy ez így kilátástalan, vagy haszontalan munka.Ez szerintem gyerekeknél is nagyon hatásos lehet he-he, férfi=gyerek, ugye :D)na, a lényeg, hogy azóta nem vitázunk házimunkán, és a lakás gyakorlatilag mindig fogadóképes, vagy ha véletlenül nem az, akkor minimális ido alatt, egy jól összeszokott csapatként tudjuk átvarázsolni.

  6. Móni, egyet árulj el 🙂 MIért kell kimosni a tejesdobozt??? Nem kell, sőt, az aztán a pazarlás. Ugyanis az újrafelhasználó üzemben vízzel oldják szét alkotóelemeire a dobozt. Megtisztítják. Mennyi vizet pazarolsz az otthoni elmosással, amit utánad a gyárban újra megcsinálnak???Bocsi, hogy beleszóltam 🙂 ZSu

  7. Én régóta olvaslak, és nagyon szeretem az írásaidat. De most a bocsánatodat kérem, és bár nem kérted, de elmondom a véleményem. (ritkán szoktam. Én tiszteletben tartom az írásaidat, az életedet, és örülök, hogy annyit kaphatok belőle, amit te magad határozol meg hogy adsz nekem, mint olvasónak. Ez egy olyas fajta internetes magatartás, ami íratlan szabályokon alapszik. Elismerem a munkád mint olvasó. Éppen így becsülöm Viát is, aki a semmiből hozta létre a hasonlóan színvonalas blogját,ami teljesen egyedül álló (volt sajnos, mert rengeteg a “lopás”) és rengeteg követőre akadt, köztük jó magam is. Nekem megfért egymás mellett az, hogy őt is és téged is rendszeresen olvassalak. Éppen ezért rettenetes szív fájdalmam az hogy most kitudja milyen okból, nem a követőjévé válsz, hanem másolva ugyan azokat leírod. Szerintem erre semmi szüksége a blogodnak. Maradjon olyan színvonalas mint volt, és nem szégyen mások oldalára átirányítani. Biztos azért vagyok ilyen érzékeny az ilyen dolgokra, mert én amikor gasztroblogot indítottam az első receptemet lopták el úgy, hogy azóta minden gasztroblogger a sajátjának tudja és nincs olyan magyar magazin, ahol ez ne jelent volna meg. Ilyen az , ha valaki valami újdonsággal tud előállni, és tapasztalatlan.Én csalódásom ellenére maradok olvasód, és a további munkádhoz sok sikert kívánok! Rozi Csongrádból

  8. 🙂 Én akkor akadtam rá erre amikor itthon maradtam babát várni, és amikor elmúltak a rosszulléteim akkor neki is láttam, be is jött jót is tett a lakásnak,mert amilyen kupi itt lenni szokott, könnyű látványos eredményt elérni, de ahogy nőt a pocak úgy hagyott alább a lelkesedésem. Most hogy megszültem újra neki akarok állni, de valahogy 3 hét alatt jutottam el odáig, tegnap előtt, meg ma kifényesítettem a mosogatót. De igyekszem. 😀

  9. Amúgy én csak este szoktam mosogatót fényesíteni, nem minden elmosott edény után napközben…mert sokkal jobb úgy reggel bemenni a konyhába reggelit gyártani a csemetéknek, hogy szembe “mosolyog” a mosogató… napközbe, meg úgyis oda teszem a már nem kellős használt edényt és amikor ráérek elmosom… mert azonnal nem mindig megy, de így ha máskor nem este elmosom, hogy tudjak fényesíteni 😉 mert amúgy hajlamos lennék elsumákolni és másnapra meg apára hagyni( ahogy tettem azt 7 éven keresztül rendszeresen)

  10. Kedves Rozi! Én is megtaláltam Viát, és minden elismerésem az övé, valóban nagyon színvonalas, amit csinál, DE: én nem őt másoltam le, hanem az eredetit fordítottam – ha egyezik, azért egyezik, mert ő is onnan vette. A másik: külön kéri a bejegyzések végén, hogy senki ne idézze őt – hát tiszteletben tartom, nem idézem, akkor leírom a saját szavaimmal. Most kezdem; miért ne írhatnám le az én tapasztalataimat? Miért ne fordíthatnám le én is? Miért ne mondhatnám el, hogyan haladok? Én nem tudom azt megcsinálni, amit ő, ő nagyon profi. De komolyan, mielőtt rátaláltam volna a blogjára, elhatároztam, hogy végigmegyek a lépéseken, és elmondom, hogyan boldogulok. Szóval, ez a téma nem az ő levédett témája, noha megemelem a kalapom előtte, amilyen szintre fejlesztette.

  11. Néhány perccel korábban éppen Via blogját olvastam…Nagyot csalódtam,szerintem sem korrekt ez a bejegyzésed. Erika Hajdú- biharból

  12. Hát így is lehet nézni. De ki a fene az a Via???Bocs a publikumtól, de én ide járok okulni, ha majd más érdekel, máshova megyek.Én már megnéztem a mosogatómat és megígértem neki, hogy holnap este szép lesz!Hozzád meg jövök megnézni, hogy alakul a te mosogatód!

  13. jaj, lányok, ne már, hogy ne férjen meg egymás mellett ez a két blog, ez viharkavarás a biliben….mindkettő nagyon jó és hasznos, én mindkettőt olvasom, egyébként meg mindenki arra az oldalra megy, amelyik neki tetszik. Szerintem a flylady program magyar változata nincs levédve kizárólag Via számára, és ő is csak azt kéri, hogy az ő szövegét, táblázatait ne másolják, mert az az ő személyes munkája, fordítása.

  14. Kedves Kamsó, köszi, hogy szólsz… A szelektíves zsákra rá van írva, hogy csak tiszta hulladék mehet bele, pl. a műanyag palackok, a fémdobzok kimosva – innen gondoltam, hogy a tejest is mosni kell. De ha mégsem, annak csak örülök!

  15. Móni, dejó, hogy nekiláttál, jövök utánad! Egyedül nem megy… Egy hete megcsináltam a mosogatót, azóta a felöltözésig nem jutottam el, de majd holnap 🙂 Ma már késő 🙂

  16. Hát ez szuper,ez nekem is meg kell próbálnom! Remélem nem lustulok el közben. Néha fel szoktam adni,de most megpróbálok kitartani ígérem!Szerintem teljesen korrektül csinálod és nem volt ez másolás. Aki meg így gondolja menjen máshová olvasni.

  17. Kedves Móni,mint korábban írtam, a különféle háziasszonyos blogok olvasását leredukáltam a Tiedre. Azt is leírtam akkoriban, hogy miért.Erről a módszerről itt olvastam először és megpróbálok Veled együtt haladni – szóval ne hagyd abba!Ami a kissé dehonesztáló bejegyzéseket illeti: azt hiszem nagyon kevés olyan téma létezik, amit valahol, valaki ne pendített volna már meg…nehogymár szabadalmi oltalom legyen az, ha valaki írt egyről! Az amerikai hölgy vajon mindenhova ellátogat a neten, ahol “tőle lopnak” éppen és felháborodik, hogy milliónyi ember plagizálja? Biztosan nem.És ez olyan kisszerűen magyar, hogy mi még ennek sem tudunk örülni ….:(Aki az e témában is író hölgy blogját preferálja – én megnéztem, nekem az túlzottan “profi”, nem tudom, ő mivel foglalkozik, de minden elismerésem, ha napi nyolc óra meló mellett úgy tartja rendben az otthonát, ahogyan ott leírta.Szóval csináld csak és utána írd le nekünk, akik a hasonló a hasonlóval- elv alapján olyasmire vágyunk, ami a mi esetünkben is biztosan működni fog, működni tud.Üdvözlettel: Vica Sopronból

  18. na, most komolyan, lopás??? ne vicceljünk már ezzel…lopás az az volt, amikor a sógornőm kisfiának fényképeit egy másik “anyuka” sajátjaként tüntette fel…meg mikor az én gyermekemről szóló írásomat megtalálták egy teljesen másik blogban, egy az egyben… de ez.. ennek köze sincs hozzá… és még a link is ott van az elején, hogy ki csinálja profin… vicces, hogy valaki ilyenre azt hiszi, hogy lopás… még jó, hogy a croassan-receptre nem mondtad rá… :-((

  19. A legjobbkor jött ez a téma! Az előző egyetemi félév alatti rohanásban olyan kosz gyűlt fel, hogy muszáj lesz eltüntetni, mert már zavar a lakás, állandóan idegesít és ez is egy csomó energiát elemészt, de tanulás és munka után hétközben nincs egy szabad órám rá.Olvaslak és köszönöm! :)(Ha nem írsz a témában, soha nem nézem meg Via blogját és teljesen egyenesen hivatkoztál is. Hivatalos munkánál is elég, nehogy már blogon ne legyen ;)!)

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük