Zöldbabfőzelék

Mielőtt bárki szólna a gyermekvédelmiseknek, netán feljelentene kiskorú veszélyeztetése miatt, elmondom, hogy nem pusztán croissant-on és vízen tengetem enyéimet, időnként készítek mást is.
Ma például zöldbabfőzeléket.
Bár nem túl közkedvelt zöldség, azért főzelékként általában még a gyerekek is megeszik- főleg, ha van hozzá valami: egy kis pörkölt, fasírozott, netán sült virsli. Én csak úgy magában, üresen is nagyon szeretem; olyannyira, hogy emlékszem, amikor egyszer gyerekkoromban kórházban voltam, hazaengedésem alkalmából anyukám megkérdezte, mit főzzön, és nekem a legnagyobb vágyam a zöldbabfőzelék volt.
Most, hogy kaptam egy kiló friss zöldbabot, adta magát a lehetőség, hogy megfőzzem ezt a régi nagy kedvencet.

Hozzávalók:
1 kg zöldbab (lehet fagyasztott is, friss is)
2 ek olaj
1 kisebb fej hagyma
2 tk pirospaprika
2 gerezd fokhagyma
1 nagy pohár tejföl
2 ek liszt
só
bors
ízlés szerint ecet

Ha nem fagyasztott babbal dolgozunk, akkor a szálak végeit levágjuk, és a zöldbabot 1,5-2 cm-es darabokra aprítjuk. A hagymát apróra vágjuk, és az olajon szép lassan, kis lángon legalább 15 percig dinszteljük.

Innentől kétféle módszer szerint dolgozhatunk; az egyik, hogy a megdinsztelt hagymára szórjuk a pirospaprikát, gyorsan elkeverjük, nehogy megégjen, mert rettentő keserű lesz, felöntjük hideg vízzel, és beleborítjuk a babot.

A másik, hogy a hagymára tesszük a babot, pár percig pároljuk, és amikor mindenhol jól átforrósodott, akkor szórjuk meg pirospaprikával, elkeverjük, és felöntjük vízzel. Én most ez utóbbi verziót választottam. A felöntött babot sózzuk, borsozzuk, belenyomjuk fokhagymanyomón keresztül a két gerezd fokhagymát, és fedő alatt puhára főzzük a babot.

Amikor a bab puha, behabarjuk a főzeléket: egy edényben habverővel összekeverjük a tejfölt és a lisztet, a forró léből átmerünk a lisztes tejfölre két merőkanálnyit, jól elkeverjük, majd hirtelen az egészet visszaöntjük a főzelékbe, és főzőkanállal szintén alaposan elkeverjük.

Már csak fel kell forralnunk, kóstolgatnunk, elég sós-e, ecettel kicsit pikánsra ízesítenünk, és kész, tálalhatjuk.

És ha túlságosan meg vagyunk elégedve magunkkal, milyen ügyesen elővarázsoltuk gyermekkorunk kedvenc ízeit, hazajön az egyik kiskorú, és nekünk szegezi a kérdést: hogy jutott eszedbe, hogy zöldbabfőzelék legyen az ebéd…?
Hmm, akkor egyél kroásszónt, büdös kölök.