Тефтели, avagy az orosz kapcsolat

Három napig orosz vendégünk volt, Nágya, aki bár vagy tizenöt éve Magyarországon él, a gyökerei mégiscsak Kárpátaljára nyúlnak vissza. Előre figyelmeztettem, úgy készüljön, valamit főznie kell, ha már a sors tálcán hozta elénk, mint az orosz gasztronómia nagykövetét. Hozzáteszem: nem nyaralni, dolgozni jött, egészen pontosan tolmácsolni; úgyhogy a bevásárlás rész rám maradt.
– Piacra tudsz menni? – kérdezte tegnap reggel.
– Persze.
– Jó, akkor vegyél légy szíves céklát, répát, krumplit, kovászos uborkát; aztán kell mustár, ecet, olaj, és lesz egy jó kis vinyegret vacsorára!
– Hús nincs is benne…? – szólt közbe a férjem.
– Jaj, pasik! – Méltatlankodott erre Nágya. – Nektek miért csak az a kaja, amiben hús van?!
A piacon cékla nem volt, kedvenc árusaim megesküdtek, hogy azt még sehol sem fogok kapni, higgyem csak el. Nágya erre azt mondta, ő Pesten már vett a múlt héten, de ha nincs, hát nincs. Változtatni kellett tehát az eredeti elképzelésen, ami a férjem malmára hajtotta a vizet; rövid morfondírozás után ugyanis szakácsunk kibökte: akkor tyiftyéli lesz a vacsora.
A тефтель (tyiftyel) szó húsgombócot jelent, a tyiftyéli ennek a többesszáma, és a húsgombócos ételeket jelöli. Ilyen értelemben a mi paradicsomos húsgombócunk is egyfajta tyiftyéli, meg a svédek legendás húsgolyója is. Akit a téma bővebben érdekel, rengeteg tyiftyéli variációt találhat itt, és a Google fordítónak köszönhetően már az sem egetrengető probléma, ha az illető nem tud oroszul. Nekem az olvasás még megy, a szavakra sajnos nem nagyon emlékszem.
Nágya a klasszikus “alap” tyiftyélit készítette el nekünk.

Hozzávalók (6 személyre):
A gombócokhoz:
80 dkg darált hús (lehet fele sertés, fele marha, de csak sertésből is jó)
30 dkg főtt rizs
1 fej hagyma felaprítva
4 áttört fokhagymagerezd
só
bors
aprított kapor
őrölt babérlevél
olaj a sütéshez

A mártáshoz:
1 fej hagyma
só
bors
babérlevél
kb. 3 dl tejföl

A gombócok hozzávalóit összekeverjük, nem túl nagy golyókat formálunk a masszából, kicsit meg is lapíthatjuk, úgy biztosan nem marad nyers a közepe, és kevés olajon mindkét oldalukat megpirítjuk.

Egy nagyobb lábasban 3-4 ek olajat forrósítunk, megdinsztejük rajta a mártáshoz tartogatott hagymát. felöntjük kb. fél liter vízzel, sózzuk, borsozzuk, beledobjuk a babérlevelet. Nálunk végül került bele még aprított kapor és petrezselyem is, ajánlottam a lestyánt, de Nágya erősen tiltakozott, hogy azzal már nem lenne autentikus. Egyébként ízesíthetjük még a levet zöldségszárítmánnyal, esetleg leveskockával (van olyan is már, amiben nincs ízfokozó). Beletesszük a húsgombócokat, és fedő alatt, kis lángon kb. 20 percig pároljuk. Ezután kétféle módszer közül választhatunk: vagy kiszedegetjük a gombócokat az edényből, a levet besűrítjük a tejföllel, és visszatesszük a gombócokat, vagy ügyesen leöntjük a levet egy edénybe, összekeverjük a tejföllel, és visszaöntjük a gombócokra, és még egyszer összeforraljuk az ételt.
Nadi krumplipürével tálalta, de azt mondta, az igazán autentikus a kása lett volna. Gersli (árpagyöngy) túlfőzve.