Ma reggel, az óraállítás miatt nyomtalanul eltűnt órácska, illetve a két hónapja tartó fogyókúrám kapcsán azon merengtem, milyen jó lenne, ha lenne a napnak egyetlen órája, amikor bármit ehetnénk következmények nélkül. Mondjuk az éjjel kettő és három között falatozott csokitorta, gombapaprikás galuskával, sztrapacska, Rigó Jancsi, rántott Camembert, zsíros kenyér, csülkös bableves nem számítana. Eltűnne belőlünk, mintha meg sem ettük volna.
Azt hiszem, nem lennék egyedül, aki vállalná a reggeli ébredés nehézségeit, és rendszeresen felkelne éjjel, hogy büntetlenül ínyenckedhessen. Sőt, tovább megyek.
Az éttermek rendkívüli nyitvatartást vezetnének be 02.00-ás kezdettel, amikoris a diétázók boldog mosollyal, felszabadultan tömnék magukba a szalonnás pizzát, lasagnát, gesztenyepürét, somlói galuskát, túrós rétest, Gundel palacsintát, fagyikelyhet, édes borokat hörpintgetnének hozzá, majd három órakor mintegy varázsütésre, fizetnének, és hazamennének. Elégedetten merülnének álomba, napközben zavartalanul fogyókúráznának, közben pedig tervezgetnék, mit is esznek majd éjjel kettő és három között.
Ti mit ennétek, ha lenne évente egy ilyen óra?
Uncategorized
Hát nagyon jó az a gondolatmenet. Biztosan, hogy adnék az élvezetnek még akkor is ha épp nem diétáznék. Csak úgy az íze kedvéért , mindenféle bűntudat nélkül! 😀
Hát ez nagyon ötletes bejegyzés. Hogy ez eddig nekem miért nem jutott az eszembe. Én biztosan részt vennék egy ilyenben. Adnék ám az élvezetnek, mindenféle bűntudat nélkül. Hmmm milyen jó is lenne! 😀
Bizony, külön menüsorokkal lehetne készülni rá… 🙂
Én egyszer óraátállítás idején voltam egy pizzériában… Egy órával lassabban falatozhattunk! 😉
Én az eddig olvasott gasztrobogleresek receptjei alapján készült “kajákat” sorban beosztanám,azt hiszem egyedülálló élménybe lenne részem.
Hűha! Minden percét élvezném és teljes mértékben kihasználnám! Azt hiszem a legjobb lenne mindenből egy kicsit, és a végére egy nagy szelet oroszkrém-tortával megfejelni! Hmm… mennyei érzés lenne! Az ötlet mosolyognivalóan fantasztikus! Jó ideje figyelemmel kísérem a blogodat, és nagyon-nagyon szeretem az írásaidat! Én “csak” háromgyerekes anyuka vagyok. Jövök máskor is! 🙂 Szép estét neked: GabikaU.i.: Figyelemmel követtem az átalakulásodat is, és nagyon tetszik az új “ruha”
Én tengeri herkentyűket ennék szemérmetlen mennyiségben.
Lehet hogy egy kicsit undibundi leszek, de velős csülkös körömpörkölt sűrű szaftját tunkolnám friss, ropogós héjú kenyérrel, vagy apró húsdarabkákkal, hagymával tarkított pecsenyezsírt kennék ugyanarra a kenyérre.Az ilyesmit tipikusan azért nem eszi az ember, mert tudja, mi az eredménye.(Most nyeltem egy óriásit! Már alig várom a nyári kerti bográcsozást!)
“hűtőgéphezszökő?” Hmmm, mit is? Sajnos mindig a legeslegesfeketecsokisabb, legeslegesvaniílásabb csokoládébevonatú és csokoládéval megszórt és csokoládéval dúsított jégkrém jut az eszembe? Persze mindenféle ízesítéssel,! Ez nagy baj? A Spaar-ba mindig elsuhanok mellettük, de eddig nem jutottam el odáig, hogy “tévéelőttfagyievőmániákus” legyek, sajnos engem a gondolat is …… Arról már leszoktam, hogy nyári estéken hazafelé, mindig after-eight fagyival búcsúzzam a várostól. Én most ott tartok, hogy szigorúan elkerülöm az ilyen alkalmakat, de a jégrémes pult miért is van mindig a pénztár mellett? …….. Jaj! Azt hiszem, most hiába mennék a fagyasztó felé ….. nincs bespájzolva! Homloktörlés és irány az alvás, addig sem jut eszembe!
:DDLátom, érzékeny pontra tapintottam!!
Gabika, köszi:)
Sajtos tésztát! Két adagot! :o) Ha mindemellé még korlátlan befogadóképesség is járna arra a kis időre, akkor hármat is!!!!! :oD
LLLLÁÁÁNNNGGGOOOSSSS!!!!! SOK TEJFELLEL, SOK SAJTTAL!!!!!
Én Charlotte tortát szeretnék. 🙂 Egyébként tényleg nagyon ötletes bejegyzés, micsoda gondolatmenet! 🙂
én megvalósítottam ezt… szóval minden reggel, azt eszem, amit csak megkívánok. van hogy torta, van hogy sülthal…, ezután pedig egész nap csak vizet és gyümölcsöt fogyasztok.mondjuk szerintem ezzel a módszerrel nem lehet 58 kg alá menni, én nem tudtam. de ezt a súlyt tartom kb 2 éve, amúgy 173 cm vagyok.támadjatok nyugodtan, mindenki izélget amiatt, hogy így étkezem. természetesen, amikor otthon vagyok a szüleimnél, nem tudok ellenállni semminek, meg igazából nem is akarok:)
Dehogy támadunk, mindenki úgy étkezik, ahogy akar!:)Az biztos, hogy bármilyen reggeli dőzsölés ellenére sem bírnék egész nap gyümölcsön és vízen élni. De lehet, hogy majd egyszer kipróbálom.
Csokit, fagyit, gumicukrot (valóban minden következmény nélkül?), somlói galuskát, pizzát, (amiket most írok azokat a betegségem miatt nem ehetem) pl. sült májat, rántott májat, kocsonyát, köröm pörköltöt,szalonnát, sütve, rántva, nyersen. :)ÁÁÁÁÁÁ, most már elég, mert elkap a kísértés. 🙁
Én engedélyezem magamnak, hogy néha azt egyek, amit csak akarok.Fogyókúra alatt is.Ha csak 1-1 ilyen alkalom van, akkor nem marad rajtam a cucc; amint visszatérek a diétához, visszatér az alacsonyabb súly és a lapos has is.:-)(Annyi szól ellene, hogy fizikailag rosszul vagyok a szénhidrátoktól és a tejtermékektől – a paleo csak egy jó indok volt arra, hogy ne egyem ezeket…)
Jaj, de jó, hogy kiderült, mindenki így érez. Én éjszaka ezeket a menüsorokat rendre végig is eszem – álmomban. Visszatérő kép, hogy tele van a hűtő csupa olyasmivel, amit “ébren nem ehetek”, és annyit eszem, amennyi jól esik. Olyan jó viszont reggel arra ébredni, hogy a való életben van elég akaraterőm…
A baj nálam meg az, hogy egy bizonyos mennyiség felett nem fér belém! Igen, én a “gebe” csapathoz tartozom, annak ellenére, hogy szeretek enni. Ugyanis, sorolhatnám,hogy megennék egy olasz hallevest, egy nagy margarita pizzát, utána pedig valami igazán jól elkészített szűzérmét, amit végül túrógombóccal vagy csokimousse-szal csapatnék el, igazából, valószínűleg a leves után elakadnék… Ezért se vessen meg senki… Ja! Meg most engem semmilyen kaja sem tudna kivonzani az ágyból, hogy akár egy értékes percet is elveszítsek a fonom kis alvásból… No, de kinek mik a prioritásai!További jó álmodozást!B.-F. Szilvi
Szilvi, könnyű annak, aki nem hízik!!! :)Az végigeheti ugyanezeket nappal… Persze, én sem kelnék fel, az tuti.
Én biztosan valami nagyon finom olasz tésztát ennék és TIRAMISUT!!!
Én is mindent ennék, amit a béldiétám miatt nem lehet.(Jókai bableves után csilis babot, tiramisut sült szalonnát…)
Ez az írás nagyon ott van, ahogy a kommenteken is meglátszik!Én végigröhögtem, lehet, hogy magamra találtam benne? Én a már említett Rigó Jánossal kötnék szorosabb barátságot, de előtte valami jóféle pizzával :-))
Látom, a tiramisu tarolna!:))Lizann, köszi, számomra is szórakoztató volt végiggondolni; aztán vizualizálni…:)) Láttam magam a kedvenc éttermemben, ahogy tűkön ülve várom, hozza már a felszolgáló a cuccot, mert nem végzek háromig…