Csak ülök…és inhalálok/ inhalálok, inhalálok – énekeltem Zsófinak, aki nem ismerte ezt a dalt. Magát az inhalálást sem sokszor gyakoroltattuk vele, de nonszensznek éreztem, hogy a köhögésre egyből antibiotikumot adjunk, ezért felülbíráltam az orvos rendelkezését, és a gyógyszer helyett kamillás gőzölést iktattunk be naponta háromszor. Ezen kívül mindig sikerrel alkalmazzuk a Virágtól tanult mézes kakukkfűszirupot, de ugyanígy jó a lándzsás útifűszirup is (csak drágább).
Most is sikerrel járt a kezelés, mint már oly sokszor – és ilyenkor mindig azon a kérdésen rágódom, miért ír az orvos olyan könnyen, egyből antibiotikumot? Biztonsági okokból? Egyébként vannak esetek, amikor csak azért megyünk orvoshoz, mert az állam nem tart elég éretteknek és megbízhatóaknak bennünket, szülőket ahhoz, hogy igazolhassuk a hiányzásokat. De azt tapasztalom, hogy a természetes gyógymódok általában kiválóan beválnak, csak meg kell hagyni az időt a szervezetnek, hogy el tudjon bánni a betegséggel. Most persze nem magas lázzal járó, komoly betegségekre gondolok, hanem az olyanokra, amelyek ebben az időjárásban tömegével fordulnak elő. Azt nem értem – de tudom, vannak orvos olvasóim, hátha valaki megválaszolja – hogy ha az antibiotikum vírusos fertőzés esetén nem is hat, miért írják fel mégis különösebb alapos vizsgálat nélkül? Meg lehet állapítani egy torokbanézéstől, légzéshallgatásból, hogy milyen eredetű a betegség? És ha piros a torok, köhög a gyerek, de a legmagasabb láz 38 fokos volt, tényleg kell az a gyógyszer?
Ha már Zsófiról írtam, Bence is kérte, hogy említsem meg: kisebb műtéten esett át. Nemrég mutatta, hogy elsebesedett egy anyajegye a csípője magasságában, pont ott, ahol a nadrágok dereka van. A bőrgyógyász azonnal a sebészetre küldte, tegnap eltávolították az anyajegyet, a gyermek köszöni szépen, jól van. Szerinte nagyon vagány, hogy van egy ilyen sebe… Úgyhogy, most mi vagyunk a vagány család: nekem törött a könyököm, Bencének varrott sebe van, Zsófi meg inhalál.
Jobbulást Zsófinak! Én is inkább az inhalálás híve vagyok. A pattanásos bőrre is használjuk néha.Mekkora volt az az anyajegy? Jó nagynak tűnik a hege. De legalább ilyenje is van a “kicsi” fiadnak. 🙂
Lehetett úgy 5 mm átmérőjű…
De a heg jó nagy ahhoz képest!
Hát a vagánykodásról nekem egy vicc jut eszembe…nem ismered?:)Azért jobbulást a vagánycsalád minden vagány tagjának. szegény nemvagányoknak nincs kisebbrendűségi érzésük egyébként?
Ismerem:DDDDHát, szívesen cserélnének a vagányokkal, az itthonmaradás miatt… Bár, Bence nem is maradt itthon, az iskolában menőzött ma a varratával. Borzolta a kedélyeket:)
Jobbulást Zsófinak! 🙂 Nálunk is bevált a lándzsás útifű szirup, valamint a homeopátiás Stodal szirup találati aránya háromból kettő. A legnagyobb és a legkisebb csemetének szinte pillanatok alatt javít a köhögésén, a középső viszont egyáltalán nem reagál rá!
Akkor előbújik az orvos az olvasóból: :-)Hogy miért írják fel az antibiotikumot arra több válaszom is van, orvostól függ.Az első tippem és szerintem ez a leggyakoribb: a rendelőben rengeteg beteg van és nem nagyon van idő normálisan beszélgetni a szülőkkel/beteggel és elmagyarázni mi miért és hogy is van. Namost normál esetben ránézésre is elég jó biztonsággal eldönthető, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésről van szó. Viszont hogy ezt eldöntsük ahhoz idő kell. Mármint a szervezetnek meg a bacinak/vírusnak, hogy kialakuljon a jellegzetes kép. Ezért mondjuk sokszor, hogy láz esetén 2-3 napig nem is érdemes orvoshoz menni, mert ha sima megfázásos tünetek vannak csak, akkor vagy megszűnik magától, vagy addigra kialakul az a jellegzetes torokkép ami alapján már el lehet dönteni, hogy mivel állunk is szemben. Attól hogy a gyerek délután 3-kor belázasodott és fáj a torka még 5-kor a rendelésen nem fog tudni mondani semmi hasznosat az orvos. Viszont az anyukák nagy része vár valamit, nehogy már hiába jött ide és várt 2 órát mire bejutott. Azt, hogy tessék hazamenni aztán majd ha 3 nap múlva is lázas a gyerek akkor visszajönni, a legkevesebben fogadják el. Mert hát nem érnek rá megint jönni, dolgozni is kell valakinek, meg már megint sorban állni, majd jól összeszednek még valamit a sok köhögő gyerek között, meg amúgy is, ha már itt vannak, akkor mi az hogy nem kapnak semmit?? (ez most nagyon is komoly, tapasztalat sajnos:-( )Szóval az orvos vagy mindenkinek állandóan magyarázza és rongyosra járatja a száját (és nehogy azt hidd hogy mindenki megérti és elfogadja amit mondasz) így aztán jól megnyúlik az egy betegre fordított idő, ergo nő a sor és az elégedetlen szülő/beteg a váróban (és aki 3 órája vár az eleve agresszíven lép be és anyázik) vagy a kisebb ellenállás irányába megy és ad egy receptet aztán fél perc alatt el van intézve a dolog. Sokan vannak úgy vele, hogy elteszik a receptet és nem váltják ki, csak ha nem javul az inhalálástól a gyerek. Ezt az orvos is nagyon jól tudja. De megspórol egy következő vizitet. És nekem ne mondja senki, hogy ez lustaság, meg az a dolga, hogy elmagyarázza – igen, de ha egyszer egy őszi-tavaszi megfázásos időszakban 60 beteget néz 5 óra alatt akkor ez lehetetlen. Pláne, ha némelyiknek nem csak a torkába kell belekukkantani, hanem valami komolyabb dologra gondolva alaposabban megvizsgálja a gyereket vagy komolyabb betegség esetén tényleg alaposabban tájékoztatja a szülőt. Így könnyen kiszámítható, hogy egy sima torokfájásra nem jut 5 perc sem. :-(A másik, hogy a vírusos torokgyulladások egy kis része komplikálódhat és felülfertőződhet baktériummal. Ehhez megint egy következő kontroll kellene, hogy miért nem javul a gyerek, újra belenézni a torkába, stb. Ez újra idő, az orvosok pedig túlterheltek. Tehát úgymond “megelőzésképpen” (aminek semmi értelme szerintem, meg nem csak szerintem, több kárt csinál mint hasznot), már eleve adja az antibiotikumot. És hogy mi a megoldás? Vagy magánrendelés ahol nem 5 percenként van beidézve a beteg és van idő megmagyarázni, hogy mi és miért, de ugye akkor meg minden fizetjük a tb-t… vagy ugye az “egészségügy reformja” nagysikerű választási szöveget végre beváltani és normális rendeléseket csinálni ahol limitálva van a napi betegszám és hagynak időt a betegre. Persze ehhez több személyi és tárgyi feltétel kell ami ma nem adott és rengeteg pénz. Na meg persze együttműködő szülő/beteg, aki betartja az utasításokat és elfogadja, hogy mondjuk ami először vírusos volt az mondjuk 5 nap múlva felülfertőződhet bacival és ha visszaviszi a gyereket az orvoshoz akkor nem azzal kezdi, hogy “előbb is felírhatta volna az antibiotikumot, akkor most nem tartanánk itt, nekem munkahelyem van nem lehetek otthon heteket táppénzen, maga amúgy sem ért semmihez” klasszikus szólamok… Merthogy az orvos sem lát a jövőbe és nem tudhatja, hogy ami kedden még sima vírus az szombatra mondjuk ronda bacikkal lesz tele. Egyik nem zárja ki a másikat. Jobbulást mindannyiótoknak!Ditke
Te jó ég, ez jó hosszú lett, bocs…
Nem baj, Ditke, így már abszolút nincs lelkiismeret-furdalásom, hogy nem váltom ki a receptet…:) Köszi, hogy leírtad!
jobbulást Vagányék!
Tetszik ez a vaganysag, az is tetszett, amikor hazai orvosunk hasonloan vagany modon kezelte a gyerekeket. Valoban o is tudta, az igazolasert lopjuk egymas idejet: a valoban betegek, a munkabol elszokottek es persze az orvos napjat es turelmet. Es tetszik, ahogy irod, hogy nem tartanak eleg felnottnek (megbizhatonak?) a hianyzas igazolasara, mintha az orvos szavara lehetne csak elhinni, hogy a nyolceves beteg, nem otthon log vagy dolgozik – kenyszermunkan. Valami oskorbol visszamaradt rutin lehet ez, amikor igyekeztek raszoritani a szuloket, hogy a gyerek legalabb a nyolc altalanost vegezze el.Kanadaban az van, hogy meg igazolnom sem kell. Este jon egy automatikus telefonhivas, ha a gyerek hianyzott, aztan oldja meg a szulo a gyerekkel a dolgot. Persze ha valami dolgozat/beadnivalo nap van, akkor valami modon kell igazolni a hianyzas okat. De ami igazan erdekes az, hogy nem kerdezhetik az okat. Sem a szulo, sem az orvos igazolasa nem tartalmazza az okot es nincs joguk kerdezni vagy tudni, beszelni rola a tobbi diakkal.Az inhalalashoz meg sok kitartast kivanok. Egesz kislanykoromban azon gondolkodtam, mi koze lehet a halalnak az inhalalashoz…
Ditke, ezt ki kellene tenni az összes orvosi rendelőbe. Örülök, hogy az orvos tudja, hogy a szülők mit gondolnak és miről megy a pletyi a váróteremben. 🙂 Ha az általad leírtakat tudnák a szülők (most már sokan tudják 🙂 ), akkor máskor, máshogy vinnék el az orvoshoz a gyereket. Lehet, hogy időben nem járna jobban, de talán jobban célt talál az orvos és hamarabb megy a gyógyulás.
Ditke kommentje helytálló. Örülök, hogy leírta. A mi gyerekorvosnőnk ilyen tekintetben jó fej – (vagy inkább félénk még, és 3 év után is óvatos? és nem megy az árral szembe) szóval ő el szokta mondani, hogy milyennek látja a gyerekeim torkát, manduláját, mit hall vagy nem a tüdejében, hogy fáj-e a fülük alatt és a tokájukon, ha nyomkodja és tapogatja a mirigyek vidékét. Én szoktam is kérni és javallani, hogy mondja el nekik és nekem közben, hogy mit csinál és miért. Mert mindannyian tanulunk vele. Na, ő ilyen esetben elmondja, hogy vírusfertőnk van, és erre nem adna antibiotikumot. Ellenben kakukkfüves köptetőt és illóolajos párologtatást és gyógyteákat igen :)) Hozzáteszi azt is, hogy figyeljünk oda, mert ha három napnál tovább tartana a láz, vagy elesett és étvágytalan és ugrálásmentes lenne a gyerek, akkor fontos, hogy újra láthassa. Két hete így szúrtuk ki, hogy a kisebbik -eslő tüszős mandulagyuszija során- nem reagál az antibiotikumra pl. és most várjuk a mononukleózis szerológia eredményét… Ha nem lenne mégsem az, akkor annyi történik állítólag, hogy egy-egy ilyen komolyabb nyavalyából lassabban fog meggyógyulni. Hát igen, az is jó kérdés, hogy a munkahelyem fogja-e ezt tolerálni? Nem tesz jót nekünk, embereknek ez a rohanó és ingerlékeny mai világ…
Eszter, ezen mindig felhúzom magam, hogy itt miért nem bíznak meg bennünk, szülőkben???? Amióta mondtad, hoyg ott hogy működik a dolog, különösen érzékeny lett nálam ez a pont.Az inhalálás nekem is mindig nagy talány volt:)))
Gyerek koromban folyton a diapulmonaos kamillás inhalálást kellett csinálni, nagyon utáltam,a gyerekorvosunk viszont elég megbízhatónak tart ahhoz hogy ha telefonálok neki szeretném itthon tartani a gyereket mert: hasa megy, hány, köldökig érőt tüsszent akkor megírja az igazolást és megbeszéljük a gyógykezelést, az igazolásért esetleg a receptért be tudok menni gyereknékül is, viszont ha látom, hogy nem javul a második naponsem, akkor vonulunk a doktorhoz.
Szia, Móniszemély szerint ismerem a gyerekorvosotokat – ő a miénk is.Azt hiszem, ő biztosra menő fajta. Persze, volt olyan, mikor a fiamnak a második AB kúra sem használt (az elsőt sem kellett volna odaadnom, csak én is nyúl voltam), és széttárta a kezét.Köszönöm mindenkinek, aki nem adja be az antibiotikumot a Zsófi-szerű esetekben!De a lándzsás útifű szirupról hadd mondjam el, hogy egy eléggé allergén növény, érdemes csínján bánni vele.
Most volt lent a dokinőnél a lányom. Piros a garatfala. Isoprinosine-t kapott meg szopogatós tbl-t (Isla) + calciumot ajánlott. Remélem láza nem lesz! De volt időszak, mikor a gyerekorvosunk is osztogatta az antibigyót. Mert -ahogy Ditke is írta- kígyózó sorok voltak a váróban. Pedig ez csak egy nagyközség. 🙂
Sajnos azért nem bíz(hat)nak meg a szülőkben, úgy általában, mert az nem szakképzettség, hogy szülő vagyok. Nem nagyon szeretem azt a hozzáállást, hogy biztosan mindenben nekem van igazam, nekem ne osszák az észt, hiszen én vagyok az anyja/apja. Az ösztönös megérzés is lehet remek, de alapvető egészségügyi -fejlődéslélektani tájékozottság sem árt. Vannak nagyon nagyon tájékozatlan, sőt a felelőtlenségig gondatlan szülők. Érdekes módon akkor azonnal felhördül a közvélemény, hogy hol volt a védőnő, a gyerekorvos, ha valahol ezért-azért tragédia történik. Addig mindenkinek magánügye, mit tesz a gyermekével. A mi gyerekorvosunk mesélte, hogy a kórházi gyakorlatán látott kukoricával “megetetett” pár hónapost súlyos hasi görcsökkel. Én magam, a munkahelyem, egy pedagógiai szakszolgálat várójában láttam vizsgálatra érkező, majdhogynem haldokló, alig lélegző kisfiút, akit a szülők elvből nem vittek orvoshoz. Nagyjából évi ötszáz gyerekkel-családdal ismerkedem meg közelebbről, és sok az alapvetőbb dolgokban teljesen tájékozatlan szülő. (Nem felejtem ez azt a terhessége alatt intenzíven marihuánázó anyukát, aki arra hivatkozott, hogy ami növényi eredetű, az nem árthat…) HA a kérdésre van válasz, az talán az, hogy kialakul(hat) egy kölcsönös bizalom szülő és orvos között, ő elhiszi, hogy elég értelmes vagyok, és beletanultam a betegápolásba, én elhiszem, hogy ő elég jól képzett, és odafigyelő. Mi e-mailben indítjuk az orvossal, sokszor csak a megnyugtatás végett, és kb. ilyen magyarázatokat/tanácsokat szoktam kapni, mint amiket Ditke írt. Aztán van, hogy találkozunk pár nap múlva, de legtöbbször nem. Neki elhiszem, ha tényleg úgy látja, jobb, ha nem kísérletezünk, és antibiotikum kell. Kriszta
Kedves Móni ! Van olyan iskola , ahol nem kérnek igazolást . Ez az Alternatív Közgazdasági Gimnázium . A lányom ide jár. A szülőnek elég csak a patrónust értesíteni és ennyi. Ha a patrónus nem kap értesítést , akkor a gyereket hívja és csak aztán a szülőt. epochális rendszerben tanulnak , ami azt jelenti , hogy 3 hétig u.azt a tantárgyat tanulják , aztán vizsga. Nem éri meg lógni , mert 2 napot kihagysz , az 1,5 hét normál oktatásban. A gyerekek nem nagyon lógnak. A lányom lázasan is bement a vizsgákra. Ja ! a fiam of.-je se kért soha igazolást. De be kellett telefonálni , ennyi. Közölte a tanárnő , mindenki tud szerezni igazolást , de figyelt a gyerekekre. ELTE Radnóti M. Gimnáziumba járt a fiam. Anyukám sem írt fel rögtön antibiotikumot egy sima megfázásra.üdv: Pataki Anikó
Kedves Móni!Mi immáron másfél éve Angliában élünk négy gyermekkel, ebből kifolyólag nagyon meglepő tapasztalattal lettem gazdagabb, amikor első alkalommal megyfáztunk. Én, mint magyar anyuka rögtön beteget jelentettem az iskolában, még aznap kiharcoltam, hogy fogadjon minket egy orvos (már ezt is furcsáltam, mert nem akarták megvizsgálni őket), majd a vizsálat után a doktornő semmit sem írt fel, csak pár nap pihit, az igazolás hallatán pedig értetlenül pislogott. A biztonság kedvéért az iskolában is rákérdeztem, ahol megerősítették, tényleg nem kell igazolás.Ma már a hányásos-hasmenéses vírust is orvos nélkül “zavartuk le”, az iskola teljes bizalmát élvezve. Ez otthon teljesen elképzelhetetlen. A másik figyelemre méltó felfedezés, hogy amíg otthon két havonta antibiotikumot írt fel a háziorvos, itt a másfél év alatt egyszer kaptak. Azt azért megjegyezném halkan, vannak hátrányai is eme szabad gondolkodásnak, ez szintén tapasztalat.Üdvözlettel: Sohonyainé Tóth Klára