A cukrászda telefonszáma:

06301478870

E-mail

sutismoni@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfőtől vasárnapig: 10-19

Megindultak a turisták rendesen, itt az ideje hát, hogy ajánljam a jó helyeket, segítségnyújtásképp a nagy ismeretlenben. Az első részben a keszthelyi pavilonsor általam preferált egységeit ajánlottam figyelmetekbe, most a városban kóborló, hirtelen megéhező felebarátaimnak szeretnék kedvezni.

Ha csak úgy gyorsan bekapnánk valamit, egy jó szendvicset, salátát, sütit, innánk finom kávét, frissen facsart gyümölcslevet, akkor erre a legalkalmasabb a Part Café&Grill. Ez a hely toronymagasan kiemelkedik a hasonló jellegű üzletek közül, a főnök ugyanis magas minőséget nyújtott az üzlet nyitásakor, és ezt a színvonalat tartja azóta is.

A kávézó a Keszthelyen Spar-udvarként számon tartott objektumban, a Bercsényi utca65. szám alatt található, ahol a névadó Sparon kívül van DM, Alexandra könyvesbolt, kínai áruház, találunk egy remek kis “Szalvéta Sziget”-et, ahol minőségi szalvétákat, papír asztalterítőket, futókat, egyéb terítési kellékeket vásárolhatunk. Nem olcsón, hozzáteszem, de minőségit. Van egy jó kis papírbolt, ajándéküzlet, virágbolt, nyílászáró szaküzlet és bőrgyógyász.
De térjünk rá a Part-ra. Reggel 7.45-kor nyit, tehát reggelizni is mehetünk ide; ezt teszik is sokan, főként városunk aranyifjai, menő fiatal vállalkozói. Van, aki épp ezért egyszerűen sznobok gyűjtőhelyének tartja a Partot, akár igaza is lehet, de lássuk be: Keszthely nem dúskál a jó helyekben, főleg ilyen korai órában, tehát sznobok, nem sznobok egyaránt megfordulnak szép számmal.
Az étlapon szerepel a bruschettától kezdve, a pármai sonkás, a libamájas szendvicsen át a tonhalas, a csirkemelles salátáig rengeteg finomság, jórészét személyesen teszteltem, van, amit már egészen sokszor. A tonhalas saláta mellett nagy kedvencem a grillezett kecskesajt tökmagolajos salátaágyon, ami egy könnyű ebédnek is megteszi. A sütemények szintén nagyon finomak, nem vajkrémes szörnyűségek, hanem igényes cukrászkészítmények közül válogathatunk. A kávé Danesi, a tea, ha jól emlékszem London. Minden hozzávaló minőségi, épp ezért meg is kérik az árát. A saláták 1000 forinthoz közelítenek, és a szendvicsek is 500 körül vannak, egy tejeskávé 450 forint. De ha valaki Keszthelyen jár, ne hagyja ki.

Következő ajánlatom, még mindig nem az ebéd kategóriában a Margit-sziget Kávéház. Ezt nem a belvárosban, hanem a Kossuth utcán (amelynek eleje a Sétáló utca) a városból kifelé haladva, a temetővel szemben, a IV. Béla téren találjuk egy szebb napokat látott Smatch tőszomszédságában. Semiramis kávézó a hely, finom sütikkel, sokféle teával, Carte d’Or fagyival, de toaston kívül itt komolyabb ennivalót nem kapunk.Ha ebédelni szeretnénk, inkább térjünk be a Balaton utca alján található La’Koma étterembe.

Ennek már honlapja is van, itt menézhetjük az étlapot, és láthatjuk, hogy a hagyományos Ungarische Küchén kívül azért tudnak mást is. A főnök, Koma László réges-régi vendéglátós, remek szakács, amit különböző nemzetközi versenyeken is eredményesen bizonyított. Mindig van legalább kétféle menü, egy 650 és egy 850 forintos, ha nem vagyunk túl nagyétkűek, érdemes e kettő közül választanunk, így igazán kedvező áron kapunk levest és főételt. Ha pár szóval kellene jellemeznem a konyhát, azt mondanám, nem világbajnok, de jó.
Sok helyet kipróbáltunk már, ez az, amelynél az érzékeny gyomrú családtag is elégedett marad étkezést következő órákban.
Idegenvezetői tevékenységemet hamarosan folytatom, addig is hallgassatok egy kis Emil.RuleZt.

Ajánlott cikkek

7 Hozzászólás

  1. Remélem, folytatod a sorozatot, nagyon tetszik. Ha már szóba került az első részben a fagyi: esetleg sorba mehetnél a következő részben a fagyizókon – úgyis szezonja van :)Nálam az abszolút favorit a “nevenincs” Sütibolt a Kócsag utcában… nyami 🙂

  2. Nem egészen, bár félig-meddig már igen :)Itt voltam “bulek” és büszkén vallom magam keszthelyi gazdásznak, plusz ide is házasodtam. Ráadásul pont egy volt egyetemistatársam ajánlotta a blogot, úgyhogy terjed a híred 🙂

  3. Ó, ennek külön örülök…:)))Ifjúkoromban sokszor megfordultam az egyetem kollégiumában, jó barátaim voltak ott, ők úgy hívtak, hogy Cicege. MIndig tócsit süttettek velem ugyanis, aminek különböző neveit a különböző helyekről érkező egyetemisták körében próbáltuk felderíteni. Ezek között volt az egyik a Cicege – ami aztán rajtam is ragadt.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük