A cukrászda telefonszáma:

06301478870

E-mail

sutismoni@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfőtől vasárnapig: 10-18

Nem vagyok nagy világjáró. Pontosabban: lennék én, de a vágyaim és a lehetőségeim eleddig nem sokszor találkoztak. Így aztán könyvekkel, filmekkel, internetes szörfözésekkel próbálom valahogy elfojtani ezt a kívánságomat, amely időről időre felerősödik.
Most például, ha valami csoda folytán utazhatnék, először Prágába szeretnék menni. Aztán körbenéznék a Balkánon, következő állomásként pedig felvenném Moszkvát és Szentpétervárt, és nyaralnék egyet Opatijában. További terveim is vannak, de azokról majd akkor írok, ha az előbbieket letudtam.
Indiába nem igazán vágytam soha. Hogy mégis “oda jutottam”, arról a sűrített tej tehet.
Virág írta nemrég, hogy a felhalmozódó igazi tejből házilag készíthető a sűrített verzió, s ő ezt fagyigyártásra használja fel. No, hát valamilyen oknál fogva mostanában nálunk sem fogy úgy a tej, ahogy szokott, ám tejesemberünk változatlanul 2×6 litert kézbesít hetente. Mivel már a kefír is több a kelleténél, beugrott a sűrítés. Aztán azon kezdtem morfondírozni, hogy jó-jó, de mit kezdjek a sűrített tejjel? Nekem nincs fagyigépem.
És akkor elkezdtem körbenézegetni, s nagyon hamar az indiai konyhánál kötöttem ki. Megtudtam, hogy khójának hívják a majdnem sziládra sűrített tejet, amely számos édesség alapja.

Sűrítési eljárás folyamatban. (Fotó innen.)

A khóját úgy készítik, hogy egyszerűen elpárologtatják a tejben levő nedvesség legnagyobb részét. Én két litert áldoztam be próbaképpen, ennél kevesebbel nem is érdemes nekiállni; a tejet a legnagyobb átmérőjű lábasban tettem fel a gázra, erős lángon forralni kezdtem. Egy órán át úgy főztem, hogy időnként megkevertem, de nem álltam mellette folyamatosan. A következő félórában viszont igen: ekkor a sűrűsödési folyamat felgyorsult, az utolsó negyedórában a lángot is visszább vettem, nehogy odaégjen. Summa summarum, másfél óra főzés után a két liter teljes tejből lett egy jó bögrényi sűrű, gyúrható massza.
Ebből a masszából készíthető például guláb dzsámun: ez esetben a tejtésztából gyúrt golyócskákat sütés után rózsavízben áztatják.

A fotó innen.

Én a barfi mellett döntöttem, és jól tettem; rendkívül finom édesség, és a tej besűrítéséhez képest gyerekjáték elkészíteni. Tulajdonképpen már azt is barfinak hívják, ha a még meleg masszába egy bögre porcukrot gyúrnak. A változatok száma végtelen, darált mandula, kókuszreszelék, kakaópor, gyümölcspépek, kardamom, ízlésünk szerint bármi gazdagíthatja a tésztát. A megkötött, 2-3 centi vastag masszát autentikusan négyzet vagy rombusz alakúra vágják.

A saját verzióm a következőképpen alakult: sajnáltam cukrozni a khóját, inkább három evőkanál krémmézet, fél csomag kókuszreszeléket, egy bögre “gorombára” darált diót gyúrtam bele. Finom, tömény édesség, nem is baj, hogy nem lett belőle túl sok: 12 kockára sikerült elosztanom a tésztát.

El ne felejtsem majd karácsony körül, hogy kiváló szaloncukor-alapanyag!

Ajánlott cikkek

2 Hozzászólás

  1. Az utcán a Krisna-hívők kínáltak már meg indiai édességekkel. Ők teljesen vegetáriánus indiai konyhát vezetnek itt Magyarországon.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük