Még mindig nem hagyott alább a sütőtök iránti lelkesedésem, és ezúttal népes kis családomat muffinnal örvendeztettem meg. Így könnyebb elfogadtatnom, hogy már megint kísérletezem egy olyan alapanyaggal, ami felé egyeseknek még mindig nincs túl nagy bizodalma… (Pedig aztán, hajh’ whoopie-pie, hajh’ sütőtökkrémleves!)
Az ötletet innen vettem, de kicsit alakítgattam, mivel sem csokichips (csipsz?), sem pekándió nem volt itthon. Ami miatt emellett döntöttem: viszonylag kevés cukor kell bele, ezért nem is geil sütemény.
Tehát, a hozzávalók, először a szárazak:
1 3/4 csésze liszt
1/3 csésze cukor
2 tk sütőpor
1/2 tk só
1/2 tk fahéj
1/2 tk szerecsendió
1/4 tk őrölt szegfűszeg
(Mivel nem volt itthon épp őrölt fahéj, volt viszont mézessütemény-fűszerkeverék, ebből tettem bele 1 1/2 teáskanállal.)
nedvesek:
1 tojás felverve
1 csésze sütőtökpüré
3/4 csésze tej
1/3 csésze olaj
1/2 – 1 csésze csokicsipsz (na, ez helyett reszelt étcsokit alkalmaztam)
1/4 – 1/2 csésze kókuszreszelék (ennek helyén szerepelt eredetileg a pekándió)
Miután vegyítettük a külön-külön összekevert száraz és nedves hozzávalókat, a muffintepsibe adagoljuk, majd 25 percre betoljuk a 180 fokosra előmelegített sütőbe.
ÉS még a legcinikusabb is azt mondta: ilyet még csinálhatnál…