Nos, elmélkedjünk hát a takarításról; nem a holmik rendszerű összerakásáról szeretnék ismét szólani, hanem annál mélyebb természetű tevékenységről: a kosz eltüntetéséről.
Az általam preferált szakkönyv (Cassandra Kent: Mindentudó könyv a háztartás trükkjeiről) azt írja, hogy a takarítás sikerének egyik kulcsa a megfelelő eszközök vásárlása, illetve ezek használható állapotban tartása.
A további helyiségeket – kinek mi van – legalább negyedévente takarítsuk ki. Ilyen időközönként illik kimosni a függönyöket, hasznos kitisztítani a szőnyegeket és a kárpitozott bútorokat. Az ablakpucolás is aktuálissá válik, és bizonyára pókjaink is szép nagy hálókat szőttek már. Ha nem kell gyakrabban, úgy háromhavonta rakjunk rendet a szekrényekben, selejtezzük ki a holmikat. Felejtsük el a „talán még belefogyok” gondolatot, ezzel csak az értékes helyet foglaljuk új ruháink elől. Olvastam valahol, hogy amit három éve nem vettünk fel, azt nyugodtan elajándékozhatjuk, mert valószínűleg már nem is fogjuk hordani.
„Mindig dolgoztam és négy (már nagy) gyerekem van; amikor kicsik voltak, a tennivalókat úgy oldottam meg, hogy hétvégén (általában szombaton) egy helyiséget A-tól Z-ig kitakarítottam – persze, mire a végére értem kezdhettem elölről.
„Amikor terhes lettem az első babámmal, bevezettem, hogy hétfőn és pénteken mindenképpen feltakarítok. Ez bevált, azóta is (5 éve) így takarítok. Ilyenkor aztán mindenütt minden: porszívózás, portörlés, felmosás, stb. Amúgy nem vagyunk nagyon kupisok, a férjem és a gyerekek sem, nevelek mindenkit! Nagyon-nagy takarítás, olyan ablakpucolásos-függönymosásos háromszor van egy évben, húsvétkor, augusztusban és karácsonykor, de akkor kimosom a szőnyegeket is. Szóval nálam ez így megy, és a rendszernek köszönhetően működik, mert a lelkiismeretem nem hagyja, hogy valamit elhanyagoljak. A házba nem jöhet be cipővel senki! Bár előfordul, hogy egy-egy kutya, macska beszabadul…”
„Lakásunk pillanatnyi állapotában (4 gyerek és full munkaidős szülők) egy hétig vakarhatnám a koszt, de a szabimat csak karácsony körül tudom kivenni. A rendtartás tényleg könnyebb, de nekem csak két kezem van, míg a gyerekeimnek összesen nyolc. Esélyeim tehát rendkívül kicsik. Őszi nagytakarítás már nem lesz, örülök, ha a hétvégén az avart összeszedjük a normál mosás+főzés+minimáltakarítás mellett. Ez azt jelenti, hogy ha jól végeztem a dolgom egész szombaton, és sikerült felporszívózni (egy-másfél óra), akkor esti film helyett még fel tudok mosni (4 szoba, lépcsőház, konyha, két fürdő, előszoba). Ez nálunk egy és egynegyed óra, de akkor kiizzadok. Szóval, összes időigény: minél nagyobb a lakás, minél zsúfoltabb és minél többen lakják, annál több időre van szükség. Ez az említett négy gyerek és 110 négyzetméter mellett heti 10-12 óra, ha valaki alapos, de nem maximalista (én már nem vagyok az). Ebben nincs benne mosás, vasalás, főzés és mosogatás. Ha azt is ideveszem, azok még ugyanennyit kitesznek. És ha kert van, még 15 százalékot hozzá lehet számolni. Úgy értem, pusztán a kert léte miatt a ház ennyivel jobban koszolódik (lakásban is laktam). A kert gondozása még heti átlag 4-6 óra – persze időszakosan több vagy kevesebb. Ez összesen tizenöt évi háziasszonyi és kétévi irodavezetői tapasztalatom konzekvenciája. Ez a heti összesen 30-32 óra a “nem dolgozás” egyébként. És még nem vásároltunk élelmiszert, ruhát, egyebet, nem varrtunk semmit.”
