Egyik ismerősöm mondta a minap, hogy múlt pénteken azon morfondírozott, mit főzzön a hétvégén, és akkor az jutott eszébe, hogy na, megnézem, mit főzött mostanában a Móni. De a Móni, úgy tűnik, mostanában már nem is főz, csak süt… Arra gondoltam tehát, hogy változtatok ezen a helyzeten, és megpróbálok egyszerű, gyors receptekkel segíteni mindazon tanácstalanoknak, akiknek fogalmuk sincs arról, mi legyen holnap ebédre. Olyasmit próbáltam választani, amit fogyókúrázók is fogyaszthatnak.
Legyen például málnaleves, de olyan, ami öt perc alatt megvan. Valamiért az a kényszerképzetünk, hogy csak az a leves, amit minimum forrásközeli élményben részesítünk; a spanyolok ettől már rég el tudtak vonatkoztatni, többek között sem a salmorejot, sem a gazpachot nem kell főzni.
Ha fagyasztott málnából készítjük, még hűteni sem kell, sőt, ha málna helyett sárgadinnyéből vagy őszibarackból turmixoljuk, nincsenek magok, nincs szűrés.
A hozzávalói: 30 dkg málna, 1 l tej, 2 dl tejszín, kevés fahéj, reszelt citromhéj és cukor, vagy valamilyen természetes édesítő (nyírfacukor, méz, juharszirup). Mindent turmixgépbe szórunk (vagy egy edénybe, ha botmixerünk van), és krémesre turmixoljuk. Ha zavarnak a málnamagok, szűrőn küldjük át a kész „levest”. Vagy, bízzuk ezt a feladtot egy közeli hozzátartozónkra, mi pedig máris koncentrálhatunk a második fogásra. A leves meg tálalásig menjen a hűtőbe.
A fetás fasírt nagyon egyszerű, a zöldséges mártás meg igazi hűtő- és kamraürítő fogás. Ti is szoktatok úgy járni, hogy megvesztek ilyen-olyan zöldségeket, hogy ez majd hű, de jó lesz egy kis padlizsánkrémnek, ó, ebből meg sütök jó kis cukkinitócsit, aztán egyszer csak rátalál az ember a kamrában punnyadó zöldségekre, és tudatosodik benne, hogy még nem is volt se padizsánkrém, se cukkinitócsi? Hát velem előfordul. Ilyenkor gyártok mindenféle lecsókat, de most mást akartam; ez a mártás tejfölös, és nincs benne paradicsom, csak fűszerként némi napon aszalt calabriai, amit még olasz vendéggyerekünk, Giuseppe hozott magával ajándékba, ezúton is köszönet érte anyukájának, Gyöngyinek. (Giu már nincs itt, a malac még mindig, és mellé megérkezett Kanadából Árpád.)
A fasírthoz:
1 kg darált hús (nálam most sertéscomb)
1 kisebb fej lilahagyma apróra vágva
2 tk só
15 dkg feta, vagy feta jellegű sajt
1 tojás
3 ek mustár
a bundázáshoz napraforgómag
a sütéshez zsiradék (kacsazsírt használtam)
A zöldséges mártáshoz:
2 fej hagyma (lehet lila és vörös vegyesen)
1 padlizsán
1 kisebb cukkini
2 kaliforniai paprika
só
bors
3 gerezd fokhagyma
2 dl tejföl
Extra:
3 szem aszalt paradicsom apróra vágva
10 dkg rókagomba (majdnem megfeledkeztem erről is…)
Mindenekelőtt: ez a mártás teljesen szabadon variálható, kísérletezzünk bátran. Bár adtam meg mennyiségeket, nincs jelentősége; ha három paprikát teszünk bele, és kimarad a cukkini, akkor is finom lesz.
A logisztika a következő:
1. Keverjük össze a fasírt hozzávalóit, és hagyjuk állni, amíg a mártással foglalkozunk.
2. Vágjuk fel a hagymákat, és egy evőkanál zsíron (vagy 2 ek olajon) kezdjük el párolni.
3. Daraboljuk szépen sorban a többi zöldséget: hámozzuk meg a padlizsánt, és vágjuk apróbb kockákra. Öntsük a hagymára, keverjük át. Ugyanígy a tegyünk a cukkinivel; ezt követően a paprikákat is vágjuk fel, majd, ha van, a gombát, az aszalt paradicsomot. Tegyük rá az összeaprított fokhagymagerezdeket, sózzuk, borsozzuk, és fedő alatt főzzük 15 percig.
4. Amíg a mártásunk fő, süssük meg a fasírtot: formáljunk lapos pogácsákat a masszából, nyomjuk valami magokba (én napraforgóval bundáztam), és kevés zsiradékban süssük meg. Jók ezek a sült magok, csak egy a baj, hog y a zsírba potyogók egy idő után égnek, ezt célszerű kihalászni, ha bírjuk cérnával. Ha nem, akkor ne magozzunk, csak süssünk.
5. Amikor a fasírtokkal is megvagyunk, kérjük meg a családot, hogy terítsenek. A mártás kis részét, mondjuk negyedét pürésítsük botmixerrel (nem is kell kivenni, csak ott, a többi között), és keverjük hozzá a tejfölt.
Kész.
Akinek szénhidrát-köret nélkül nem élet az élet, egyen hozzá például rizst.
A leveshez tálaláskor adjunk tejszínhabot vagy vaníliafagyit.
Hát ennyi.