Bálint (16), mint afféle kamasz, mindig tudja a frankót. Az, hogy 2 fokban egy szál kardigánban képes elindulni reggel, szerinte teljesen rendben van. Szerda reggel a férjem visszaküldte kintről, hogy legalább egy mellényt vegyen még fel, felvette, aztán morgott csak kegyetlenül, hogy nem kell. Végül levette, és határozottan kijelentette, hogy nincs rá szüksége.
– Rendben van, Bálint, de ha megfázol, mész iskolába – mondta neki az apja, amibe, természetesen beleegyezett.
Másnap reggel vöröslő orral botorkált elő a szobájából, alig látva a náthától.
– Anya, nem lehetne, hogy mégis maradjak…?
A kérdést szerencsétlenségére Apa is hallotta, és egyből helyre is tette:
– Erről beszéltünk tegnap. Döntést hoztál, vállald a következményét.
És ment iskolába.
Ma reggel Bence (13) indult neki mellény nélkül. Bálint utánakiabált:
– Hé, Bence, vegyél már fel valamit! Hogy képzeled, hogy egy szál pulcsiban mész el ilyen hidegben?! Gondolkozzál már, öcsém…
Gyorsan tanul!:-)