Kétévesek a kis ikerlányok, akiknek a történetét sokan izgultuk végig együtt a Kutya és Konyha blogon.
A blog szerzőjével, Nellivel régóta egy városban élünk, személyes ismeretségünk is vagy tizennégy évre nyúlik vissza, és mondhatom, nagyon meglepődtem, amikor úgy három éve a blogra rátalálva, a különböző információmorzsákból egyszer csak összeállt bennem a kép, hogy jé, ez ő!
Akkor még leginkább arról szólt a blog, hogy inzulinrezisztencia miatt diétáznia kell, és azt is megemlítette, hogy a várva várt gyermekáldás is vélhetően ezért késik. Aztán tudósított arról, hogy voltak a “babagyárban”, együtt sírtunk az átélt kudarc miatt, aztán együtt örültünk a felcsillanó reménysugárnak, amely végül formát öltött három kicsi málnaszem-szerűségben… Aztán a háromból két szilva lett, majd egyre inkább emberformát öltő embriók, és végül, két évvel ezelőtt, november tizenharmadikán megszületett Hanna és Panna. És most, a második szülinapjukon az én tortáimmal köszöntötték őket. A kérés felém az volt, hogy nyírfacukorral készüljenek, és egyik se legyen túrós.
A bal oldali barackos-mascarponés torta, a jobb oldali – bár nem látszik rajta – csokis-banános. Mindkettő 21 centi átmérőjű.
A barackos alja piskótatekercs (5 tojás, 5 ek nyírfacukor, 4 ek liszt, baracklekvárral töltve, felszelve), a krém mascarpone és felvert tejszínhab, benne darabolt barack, a tetejét barackszeletekkel és tejszínhabbal díszítettem.
A jobb oldali alja csokis kevert tészta (1 tojás, 6 dkg nyírfacukor, fél dl olaj, fél dl víz, 7 dkg liszt, késhegynyi szódabikarbóna), a krém puding, mascarpone és szeletelt banán, azon egy réteg ganache (1 dl tejszín egy tábla csokival összeolvasztva), majd tejszínhab.
A szülők egyhangúan arról tájékoztattak, hogy a torták nagy sikert arattak – amint ez látható is…
Sok boldogságot az egész családnak!