Mivel a múlt héten olyan sokan szerettétek volna Gary Chapman: A házasság négy évszaka című munkáját, úgy döntöttem, most egy ideig minden pénteken kisorsolok egy könyvet a házasság, illetve a gyereknevelés témaköré
ben.
Ezúttal Henry Cloud és John Townsend egyik kötetét ajánlom a figyelmetekbe, ennek címe Párhatárok.
A pszichológus, párterapeuta szerzőpáros jegyzi a Határvonalak sorozatot, amelynek tagja például az általam már többször megénekelt Gyerekhatárok, Kamaszhatárok és Határaink című kötet. E munkájukban a szerzők házassági tanácsadói praxisukból vett gyakorlati példákon keresztül mutatják be, miért is fontos a határok tisztázása a házasságban gyakran felmerülő kérdések megoldásában. Például abban, hogy hol a határ az egymással való törődés és egymás irányítása között; vagy abban, hogy egyáltalán nem mindegy, támogatjuk a társunkat, vagy inkább segítünk neki kibújni viselkedésének következményei alól. Foglalkoznak azzal is, hogy melyek a házasságban felmerülő konfliktusok leggyakoribb okai, és hogyan oldhatóak meg a konfliktusok a határokat elfogadó, illetve elutasító házastárs esetében.
A szerzők szerint egy párkapcsolat sikerét legfőképpen az határozza meg, milyen mélységű a felek önismerete, milyen kérdésekkel hajlandóak szembenézni, és melyekről nem akarnak tudomást venni. A Párhatárok nemcsak azok számára hasznos olvasmány, akik párkapcsolati problémákkal küszködnek, hanem azoknak is, akik szeretnék jobban megérteni a házasság működési elveit, és így jobbá tenni sajátjukat.
Aki szeretné a könyvet, kommentben válaszoljon a következő kérdésre: miért tartod fontosnak a házasságot (vagy éppen miért nem)? Nem kell hosszan írni, egyszerűen csak kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Minden hozzászóló esélyes a nyereményre, amelyet ismét péntek este 8 órakor sorsolok ki a véletlenszám-generátor segítségével.
Akinek nincs kedve véleményt írogatni, várni, meg is rendelheti a könyvet a Harmat Kiadó oldalán.
Én fontosnak tartom, mert az elkötelezett párkapcsolat mindenre kihat, még, a társadalom egészére is. Szüksége van a gyerekeinknek arra, hogy lássák: apa, anya egy úton jár, és mindenben meg tudnak egyezni, így megy előre az élet. Jó példa.
Leginkább azért tartom fontosnak a házasságot (több, mint 7 és fél éve volt az esküvőnk), mert az esküvő, az ünnepélyes, felejthetetlen, komoly elköteleződés „rá kényszerít”, hogy megoldjuk a problémákat. Ez megtérülő energia befektetés, de sokszor nehéz. Házasság nélkül könnyebb lenne megfutamodni.
Nem a papírt tartom fontosnak, hanem az egymás iránti elkötelezettségről szóló döntést, mely átsegíthet a nehéz időszakokon és példát ad a gyerekeinknek. 🙂
Szerintem a papír nem fontos.Enélkül is lehet boldogan,szeretetben élni és gyereket nevelni.
35 éves házasok vagyunk a férjemmel és én nagyon fontosnak tartom, hogy , házasságban élünk, összetartozunk és nem lehet csak úgy lelépni-otthagyni a másikat. Sajnos környezetünkben sok eset volt, ahol nem voltak összeházasodva, hogy elhagyták egymást rövid idő után. A gyerekeink felé is példát mutattunk ezzel, lányom is házasságban él: tündéri kislányuk 8 hónapos. Ő sem akart csak „úgy” összeköltözni a férjével (aki – szerintem – egy földre szállt angyal), fontosnak tartotta, hogy összeházasodjanak, esküt tegyenek egymásnak. Nekik ez évben lesz az 5. házassági évfordulójuk.
Én úgy gondlom, hogy a házasság egy igenis fontos megmásíthatatlan elköteleződés egymás iránt. Persze ettől senki sem lesz boldogabb, de egy amúgy is jól működő kapcsolat sokkal teltebb, egészebb lesz ettől. 🙂
Keretet ad a családunknak, plusz érzést jelent.
Szerintem sem a papír a fontos; ha két ember összetartozik, akkor papír ide vagy oda, megtalálják egymást a világban, együtt lesznek/maradnak. Azonban a házasság intézményével egyetértek és támogatom, vitathatatlan, hogy nincs annál szebb, mint így megpecsételni egy kapcsolatot. 🙂
Életre szóló szövetség, hármas fonál, Isten és ember kapcsolatára minta.
Nem vagyok házas, de boldog párkapcsolatban élek, meggyőződésem, hogy az elköteleződésünk elég mély. Azt látom, hogy a házasság nálunk a külvilág számára lenne nagyon fontos, könnyebben tudnának minket családként kezelni (apa, anya, közös és előző kapcsolatokból származó gyerekek).
Nem a papír a lényeg, hanem a házassság, a fogadalom, az ígéret, hogy együtt jóban-rosszban de igazából. A papír a hivatalnak, az ígéret magunknak kell.
Ez az élet rendje, tanitották velünk őseink és tanultuk meg tőlük. Ezt tanitjuk mi is, de vajon az utódok vevők lesznek e rá, amikor több válást látnak, mint házasságot. Manapság ez a divat.
nyolc éve vagyunk egy pár, öt éve együtt élünk, idén leszünk hároméves házasok. Nálunk fontos volt, hogy ezzel is bizonyítsuk egymás iránt az elköteleződésünket. A mindennapokban a házasság arra figyelmeztet, hogy mi ketten egy egységként működünk: közösen kell döntenünk, közösen kell felelősséget vállalnunk. Ha nem lenne papír róla, és gyűrű az ujjunkon, és igaz meggyőződés, könnyebb lenne azt mondani: á, ez nekem nehéz, old meg egyedül. Így viszont mindenben együttműködünk. És ez jó!
Ha két ember egymással szeretné leélni az életét, akkor összeházasodik.
Ha viszont csak együtt élnek, akkor ez a szándék nem komoly. Még akkor, sem, ha elhitetik ezt önmagukkal.
Én úgy érzem egy kapcsolat a házasságban teljesül be, olyan számomra, mint az i-re a pont.
Fontos a házasságkötéskor tett ígéret, a kimondott szó szerintem ennek ereje van. 🙂
Szerintem két ember együttélésének és a gyerekek felnevelésének alapját a szentségi házasság jelenti, ahol Isten is „jelen van” a családban.
Az a nap, mikor összeházasodtunk azóta minden évben ünnep. 🙂 Aki nem házasodott, nem tudja mitől fosztja meg magát. Mert az a nap nem a papírról szól…15 cm-rel a föld felett járni, boldogságban úszni, és megfogadni, hogy együtt mindent megoldunk. És nem utolsó sorban ha megnézem a videónkat, azok az érzések újra előjönnek, és ez nagyon jó. 🙂
A fontos dolgokért tesz az ember , ha nem lenne fontos elsiklanánk mellette, lényegtelen lenne.Valami attól lesz fontos,lényeges ha minden nap azzá tesszük!Ha ezt a dolgot ketten teszik, akkor van igazán értelme :))
Idén leszünk öt éves házasok, két kisfiunkat nevelgetjük. Amit a templomban megfogadtunk egymásnak, egy életre szóló ígéret, „szent szövetség”. Nem kényszer hajtott, vagy megfelelni akarás; így találtuk természetesnek. Elfogadom, hogy egy kapcsolat, vagy egy család boldogsága nem elsősorban azon múlik, volt-e esküvő, de számunkra nagyon sokat jelent, hogy ilyen módon is mertünk egymás iránt elköteleződni.
Fontos, mert folyton tanít, állandóan küzdeni kell, de megéri….mindketten sokkal többek leszünk, a másikkal és magunkkal is.
Mert szerintem egy parkapcsolat ugy tud tovabbhaladni ha egy szintet tovabblepnek. Es ezt folytatjak hazassagon belul is…
Bár lassan 2 éve házasok vagyunk, számomra a házasság még mindig különcséget jelent: ritka, hogy ilyen fiatalon (24 éves voltam) házasodjon valaki manapság. Ha valaki meghallja, hogy a férjemről beszélek, kiül az arcára a megdöbbenés 🙂 De szeretek különc lenni!
Többekkel ellentétben nekem, nekünk a papír is fontos volt. A Férjem a társam, jóban-rosszban, Isten előtt fogadott elköteleződésünk pedig eddigi életünk csúcsa, a 7. szentség. Mi Kisboldogasszony ünnepén házasodtunk, nászmisénk mai napig felejthetetlen élmény!
Most nyáron leszünk 15 éve házasok. Nekem fontos, hogy a házasság egy komoly, felelősségteljes döntésen alapuló, lehetőleg élethosszig-tartó kapcsolat legyen. És szeretem a jegygyűrűt is 🙂
Idén lesz a 7. házassági évfordulónk, remélem, hogy a pletykákkal szemben ez lesz egyik legboldogabb évünk. Én a férjemnél éreztem először azt az életemben, hogy nem tudok nélküle élni, többször elküldtem, s mindig visszahívtam, mert már nem ment nélküle. Egyszerűen a másik felem, és mindenem! Ezért volt fontos a házasság: hivatalosan is kimondani, hogy jóban-rosszban, egészségben-betegségben. Örökre!
Mert a házasság két ember összekapcsolása. A templomban az Úr előtt teszünk fogadalmat, tehát nem a papír számít, de az igen, hogy Isten megáldja a kettőnk kapcsolatát!
(szintén a 7. évfordulónk lesz augusztusban, azóta családdá váltunk a három gyermekünk által:)
Túl a 15. házassági évfordulón szerintem fontos a házasság, mert biztosabb alapja a családnak, mint egy élettársi kapcsolat.
Magasabb szintre emeli két ember kapcsolatát.
Mindenkinek nagyobb biztonságot jelent, szülőknek is, gyerekeknek is, sokkal hangsúlyosabb szerintem az elköteleződés, és Isten is erre ígérte áldását. És nem mellesleg, olyan jó házassági évfordulót ünnepelni 🙂