Sikerült annyi gubarudat sütnöm, amennyi már nem fogyott el csak úgy. Maradt nyolc, és ez bőven elég volt egy nagy jénai tál mákos gubához.
A gubarudas posztnál kérdezte Barbi, hogy megéri-e a macerát az étel, tényleg annyival jobb-e, mint a kiflis verzió.
Nos, most már empirikus úton szerzett bizonyítékom van arról, hogy:
EGYÉRTELMŰEN IGEN!
A már közzétett mákos guba recepten most annyit módosítottam, hogy nem tojással, hanem pudingporral készítettem az öntetet, amivel a gubakarikákat meglocsoltam. Három emeletet képeztem a hozzávalókból, így sütöttem meg.
jó lenne ha szeretném a mákot, egyszer dióval kifogom próbálni 🙂
Osszehasonlithatatlanul finomabb a hazi guba, mint a kifli. Nekem mondjuk nem is dilemma, Angliaban nem lehet kiflit kapni… 😛
Amint nem lesz ilyen hőség, elkészítem. Addig veszek mákot is 🙂
Nagyon meggyőző, azt hiszem, ezt nekem is ki kell próbálnom :)! Amúgy is imádjuk a mákos gubát, lehet, hogy ez a verzió lecseréli majd a már bevált kifliset nálunk is.Barbi
Móni, a magam és a családom háláját is tolmácsolom feléd a receptért!Ahogy azt Zsuzsi is írta a mi vidékünkön sincs kifli, de ez annyira finom volt, hogy azt hiszem,ha Mo-on élnénk még mindig, akkor is inkább így csinálnám.EszterUi: én is Eszter és Kanadából és ezután a recept után a barátnőd is lennék 😉