A cukrászda telefonszáma:

06301478870

E-mail

sutismoni@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfőtől vasárnapig: 10-18

Hogy ki volt ő, az ma minden hírportálon elolvasható. Meghalt. Amint azt néhány hónappal ezelőtt már hallani lehetett: agydaganata miatt menthetetlen volt. Nem is akarok semmi különöset sem írni életével, halálával kapcsolatban, csak megosztom veletek azt az emlékemet, ami maradt nekem róla.

a75

Amint arról régebben meséltem, 11 éve, amikor a Bálint György Újságíró Akadémia hallgatója voltam, szakdolgozatom témájául a Heti Hetest választottam. Hónapokon keresztül minden héten eljártam a felvételekre, beszélgettem a műsor készítőivel, a szereplőkkel. Előfordult, hogy felvétel után engem is hívtak, csatlakozzam a csapathoz a közeli bárban, és hát bevallom, nekem, a vidéki kis újságírónak jó érzés volt Hernádi Judit, Bajor Imre, Kern András és Ónodi Gyuri társaságában kólázni. Mert én csak azt ittam, mivel Zsófival, a negyedikkel voltam terhes éppen.
– Tényleg igaz az, hogy magácskának három gyereke van? – fordult hozzám egyszer csak Bajor Imre, mire én biztosítottam afelől, hogy igaz, sőt, most jön a negyedik, akivel kapcsolatban az orvos éppen előző nap közölte, hogy lehet, hogy ikrek. Ezzel a válaszommal néhány percre elhallgattattam a népszerű művészt.

Aztán itt, ebben a bárban készítettem vele az alábbi interjút. Nem az első whisky-je után. Hát ennyi.

 

 

Bajor Imre

Mindig a középpontban

 

Bajor Imre szinte folyamatosan sziporkázik. A felvételek előtt, alatt és után is. Egy-egy viccel feloldja a kialakuló feszültségeket, és aztán mindenkit biztosít a szeretetéről. Igazi szívember: sokat ad, de sokat is vár.

Dupla Ballantines jéggel. Míg a bár szomszéd asztalánál Hernádi Judit, Kern András, Ónodi György és György Kriszta lazítanak egy kicsit a felvétel után, Bajor Imre rám szakít némi időt, hogy egy whisky mellett megbeszéljük, mit is gondol ő erről a műsorról.

–         Hol az Ön helye ebben az asztaltársaságban?

–         Én minden asztaltársaságban abszolút főhelyen voltam, vagy ha úgy tetszik, azért jöttek össze azok az asztaltársaságok, mert én ott voltam. Ugyanakkor hajlandó vagyok a trónt megosztani, de csak azokkal, akiket szeretek, és akik a barátaim. Mindig pontosan tudom, mi az, amit tőlem várnak, és mi az, amit a többiektől, és ennek igyekszem megfelelni. Tehát még egyszer mondom, hatalommegosztásra hajlandó vagyok, de fenntartom, hogy nagyon fontos az, amit én képviselek az asztaltársaságban.

–         Itt mit képvisel?

–         Az embereket. Ha a lehető legnagyobb százalékban képviselem az embereket, akkor nagyon fontos helyen vagyok. Ha csak kis százalékban képviselem őket, akkor nem vagyok fontos helyen.

–         Úgy érti, hogy a véleményével képviseli az embereket?

–         Nem. Úgy értem, hogy azzal, ami én vagyok. A legótvarosabb kétmondatos viccben iszonyatosan sok vélemény van. Mert az mondja, aki mondja. Azt szokták mondani, hogy akinek humora van, az mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes. És ez nagyon fontos.

–         Célja az, hogy mindenkinek tetsszen, mindenkinek megfeleljen?

–         Ilyen célom nincs. De mivel nincs, ezt megérzik az emberek, és politikai hovatartozástól függetlenül azt mondják, ez egy jó fej. Én nem akarok hatalmat, nem akarok pozíciót. Én a világon semmit nem akarok, csak annyit, hogy ha bemegyek a bárba, ott azt mondják, hogy téged szeretünk, mert te egy jó EMBER vagy. Azt hiszem, hogy a fő cél embernek maradni. És hogy ha még azt az embert szeretik is, mert valamit tud, mert kvalitásos, mert rendben vannak a képességei, mert sokat tud nyújtani az embereknek, akkor volt értelme az életnek. Most persze nem a Heti Hetesről beszélek, hiszen én színész vagyok, ez csak egy mellékvágány nálam.

–         Azért elég fontos mellékvágány, nem?

–         De, igaza van. Mellékvágányként fontos. Viszont egy dolgot tudomásul kell venni: én, amikor ide jöttem a Heti Hetesbe, magyar viszonyok között nagy sztár voltam. Engem nem kellett „megcsinálni”, nem ez a műsor, hanem a szakmám tett népszerűvé. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember legyen tisztában azzal, honnan jött, mit csinált, mi az, amit ő tett, és mi az, amit nem magának köszönhet. Én a magam részéről sem rokona, sem ismerőse nem vagyok – és nem is voltam – senkinek.

–         Kivel van baráti kapcsolatban a szereplők közül?

–         Mindenkivel, különben nem jöttem volna ide. Vannak újkeletű és régi barátságok egyaránt. A régiek közé tartozik a Farkasházy Tivadarral való kapcsolatom, akivel körülbelül harminc éve csináljuk a rádiókabarét. Verebes az életem meghatározó személyisége, legalább húsz színdarabban rendezett. Hernádi Judit gyermekkori jó barátom. Olyan kapcsolatban vagyunk, hogy nincsenek titkaink egymás előtt. A Havas az újkeletű barátságok közé tartozik. Nem is tudom… Kihagytam valakit?

–         Gálvölgyi Jánost.

–         Hát az meg ezen a pályán nagyon ritka: mi ketten abszolút egy karakteren vagyunk, és ha én játszom azt a szerepet és nem ő, akkor ő százezrektől, millióktól eshet el. Ennek ellenére őszintén, nagyon szeretjük egymást és összejárunk.

–         Nagyon sokan kipróbálták már magukat ebben a műsorban, és egy-két kivételtől eltekintve nem volt igazán sikerük. Ön szerint miért?

–         Vannak közöttük olyanok, az ország kimagaslóan legjobb színészei, kiváló művészek – mint például Haumann Péter, Garas Dezső, Bodrogi Gyuszi -, akiknek ehhez a műfajhoz kevésbé van érzékük. Nem tudnak olyan hirtelen reagálni. De ők az első, vagy a második próbálkozás után felálltak, és azt mondták: nem jönnek többet, kész. És ezért is nagyon lehet őket tisztelni. De vannak olyanok, akik ezt nem voltak hajlandók beismerni; őket mi nem fogadtuk be.

–         Sokat készül a felvételekre?

–         Amikor elindulok otthonról a stúdióba, az autóban van egy órám, hogy átolvassam a híreket. Ennyi. Ez egy improvizatív műfaj, szerintem nem kell rá különösebben készülni. Nekem legalábbis.

–         Ön szerint miért nem tudtak fennmaradni a Heti Heteshez hasonló próbálkozások, és mitől sikeres ez a műsor?

–         Ez egy kis ország. És ennek a kis országnak nincs szüksége ennyi álsztárra. Nagyon kevesen vannak azok, akiknek képességei vannak, szórakoztatni is tudnak, és még érdekesek is. Nem fér bele több.

–         Ön szerint meddig lesz életképes ez a műsor?

–         Hogy egy politikai talk show-nak vagy kabarénak meddig van létjogosultsága, azt nem lehet tudni. Én annak idején úgy jártam színházba, hogy ha a Ruttkai Éva és a Latinovits Zoltán játszotta a Rómeó és Júliát, akkor kértem jegyet, ha a Stollwechster Angéla és a Hukli Géza, akkor meg nem. A közönség mindig nevekre, személyiségekre, egyéniségekre kapcsolja be a televíziót, nem fog megváltozni. Ezeket a tiszavirág életű sztárocskákat azért sajnálom nagyon, mert egy nagy átdobás, ami velük történik. A kereskedelmi televíziók számára ők olyanok, mint egy-egy citrom. Kifacsarják, limonádé lesz belőle, aztán eldobják. És szegény kezdheti onnan, ahonnan indult, mondjuk, visszamehet Ózdra, pamutgyári munkásnak. Tehát azt hiszem, a Heti Hetes addig lesz sikeres, amíg mi érdekesek vagyunk a közönségnek.

Ajánlott cikkek

1 Hozzászólás

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük