Bár rengeteg írnivalóm lenne a kamaszkorról, hiszen két gyerekem tart épp a közepén, sőt, az egyik már kifele lábal belőle, e korszak rendkívüli érzékenysége miatt eddig inkább kerültem a különféle jelenségek boncolgatását itt a blogon. Érdekes, hogy a két legnagyobb, Nóri (18) és Bálint (17) nem igazán állnak közel egymáshoz, remélem, ez majd idővel megváltozik. Ma együtt utaztunk huzamosabb ideig, és hát bizony időnként Bálint megnyilvánult abban az igazi faragatlan stílusában, amiben azt hiszem, nagyjából csak bennünket részesít. Nóri kiakad rajta rendszeresen, és most is dünnyögött B. háta mögött, nekem, valahogy így, hogy “ha nekem ilyen fiam lenne, lecsapnám, ha így viselkedne”, meg hasonlók, mire a figyelmesen hallgató Zsófi (11) egyszer csak megjegyezte:
– De hát mit csináljunk? Tegyük fel a Jófogásra?
Zsófinak nagyon jó humora van, jót derültem rajta. Nekem 2 gyermekem van 6,5 év van közöttük, 9,5 (Anna) és 3 (Peti) évesek. Kíváncsi leszek majd a kamaszkorra, mert hát néha most se egyszerű. 🙂
Szusszanj, még van pár éved:)))
Én sem siettetném 🙂 köszönöm az előjelzéseket