Nem szeretem a közhelyeket.
A közhely a lusta ember barátja, nem kell gondolkodni, pláne könyveket olvasni, szókincset fejleszteni, mert lényeg a lényeg, meg hogy ragadjon a bélyeg, oszt’ jónapot.
Valaki már úgyis megfogalmazta korábban, mire gondolunk, a panelekből klasszul lehet építkezni.
Szódával elmegy.
Közhelynek nevezzük a gyakran idézett szövegrészeket, szállóigéket, amelyek általában igazak, de mégis, elcsépeltek, semmi eredetiség nincs bennük.
Nekem a Balaton a riviéra.
Akkor ez megvan, ugye?
A címben szereplő közhelyen gondolkodtam a minap, amikor beugrott, honnan is eredhet. Bölcs ex-padtársam, Sanyi mondta nekem, hogy idővel – azt hiszem, így finomította az “amikor már öregszel” kifejezést – egyre több emlék villan be a gyerekkorból. Hát nekem is bevillant a dédmamáimnál, meg más falusi néniniknél látott falvédő, amely gyermeteg grafikával ábrázolt valami idilli helyzetet, alatta és/vagy fölötte kissé bugyuta, nem ritkán helyesírási hibával tarkított szöveg hirdetett magvas bölcsességet.
A “nem most jöttem a falvédőről” tehát röviden azt jelenti, nem vagyok naiv, nem álomvilágban élek.
Egyébként a műfaj nem szűnt meg, ma is él. Láttam Zámbó Jimmy-s, Elvises, Piramisos, Deák Bill Gyulás falvédőt, és most megmutatom a kedvencemet. Ha kapnék egy ilyet, tán még ki is tenném a konyhában.
Ti milyen szövegekre emlékeztek?
Konyhapénzem legyen elég, mindig finom lesz az ebéd!
Sütni főzni nem nehéz,
Ha van hozzá elég pénz!
Most ahogy visszagondolok, nem volt ilyesmi egyik nagyanyámnál sem. A falusit nem is értem, a másiknál pedig vlsz azért nem volt, mert faluról költözött városba, és szépen otthagyott kint minden “ósdit”. Szóval nagyon gyorsan nagyon városi asszony akart lenni és semmit nem tartott meg a régi falusi otthonából. Érdekes személyiség volt, nem épp egy csupaszív nagyi.
Nekem olyan ember kell, ki kocsmába nem jár el. Jó sok pénzt keressen és csak engem szeressen.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Férjecském, ha itthon nem maradsz, legközelebb helyettest találhatsz.
A David Bowie-sról olvastam, hogy rengetegen megkeresték a tervezőt olyan falvédőéért, ami őket ábrázolja… Zalai Imrénével, a nagymamával.
Nekem ez a kedvencem
http://2.bp.blogspot.com/_9_Fxddtrki4/SrysQn65rzI/AAAAAAAAAJs/t-oFpSTUbXA/s1600-h/Párna+R%26M.JPG
(Főkolomptól)
Az én nagymamáimnak is voltak ilyen falvédői, erre emlékszem:
Előbb tanulj meg szitálni lisztet, azután szeress katonatisztet!
A lányainknak hímezett egyet egy kedves ismerősünk “Igaz, hogy még kicsik vagyunk, sütni-főzni mégis tudunk!” – felirattal 🙂
A jó ételt ha szereted,hozz pénzt haza eleget!
Takarékos menyecske a férjnek öröme!
Az én nagymamámnak is voltak ilyen falvédői, meg nekünk is még mikor ovis voltam.
Helyesírási hibás is volt a mamának, az utolsó betű volt elírva vagy nem befejezve. 🙂
“Bármerre visz sorsom útja, hazavágyom csendes kis falumbu.” 🙂
***
“Az én uram csak a vizet issza,
Nem is sírom a leányságom vissza”
***
Ezek ugrottak be így hirtelen, meg volt valami kép amelyen egy lány rózsabokor alatt hintázott, de talán rózsás volt a szöveg is…
“Kislány a zongoránál,fehérebb az orgonánál”
“Az én jó Istenemt könyörögve kérem,hogy az én kedves scaládomat őrizze meg nékem”-amúgy ez az ággyal szembeni falon volt és minden este ezt láttam utoljára…egy idő után ez a szöveg is az esti imámhoz tartozott:)
Ja,meg a Házi áldás,most nem írnám le a teljes szövegét,gondolom sokan ismerik
“Ha Te engem szeretnél, piros csizmát viselnél!” 🙂
“Ha Te engem szeretnél, piros csizmát viselnél!” 🙂
@Zsófi
Zsófi, ez halálos volt. Én kifeküdtem, amikor elolvastam a Rapülők szám szövegrészlete alatt a Lukács evangéliuma forrásmegjelölést. :D:D:D
@Vildi
Tényleg, a Házi áldás is megvolt mamának, kék hímzéssel és ha jól rémlik, galamb -is- volt rajta.
“Minden lányból asszony lesz, ha jól ért a főzéshez!”
@ Manka:
Az idézett dalszöveg nem a Rapülőktől van, hanem Tankcsapda: Adjon az ég dala kezdődik így. S az énekes úgyebár Lukács László, így már azért nem is olyan rossz a forrás! 🙂
Balatonon, kis faluban az imaterem egy idős néni otthonának egyik szobájában volt. a konyhában, az egyik falon, ahová rá lehetett a tűzhelytől, asztaltól, bejárattól látni, csak ennyi volt:
Mit tenne Jézus?
szép napot Nektek
Régóta tervezem, hogy keresek egy nénit, aki hímez nekem egy “autentikusat” ezzel a szöveggel:
“Az ételt megenni kell, nem szeretni. Egymást kell szeretni, nem megenni.” 🙂 A helye már megvan a konyhában:)
“Ha azt akarod, hogy az urad szeressen, tanulj főzni, hogy jókat ehessen.”
“Halvány sárga rózsa, ha tudnál beszélni, elmondanád néki, nem érdemes élni.”
Tudjátok, milyen egzisztencialista válságba taszított ez engem ovis kislányként? 😛
Zalaapáti nagyimnál egy volt, anyukám hímezte az iskolában:
“Halvány sárga rózsa, ha tudnál beszélni, elmondanád néki, nem érdemes élni”
Majd megkérdezem anyut, ő választotta-e az épületes szöveget 😀
Hát nem túl optimista felirat…!
Kedves Ismeretlen, nem vagy te valamelyik húgom vagy unokatesóm? 😀
Amúgy meg:
“Jó ebéd, finom borocska, s elégedett az uracska”
“Szeretem a drága párom, finom vacsorával várom”
“Az én uram csak a vizet issza, nem is sírom a lányságom vissza”
A kollégiumban a néprajz szakos fiúk kiraktak egy párat 😀 de azt nem kérdeztem meg, honnan szerezték 🙂