Bebizonyosodott előttem is, hogy a magyar netes olvasóközönség egy része a) komoly szövegértési problémákkal küzd, b) felületesen olvas, c) felületesen olvas és/vagy szövegértési problémával küzd, de ez nem tartja vissza az indulatos hozzászólástól.
Írtam egy cikket a zalaegerszegi gyilkosság kapcsán egy könyvről, amit egy brutálisan meggyilkolt fiú édesanyja írt arról, hogyan tudott eljutni arra a pontra, hogy megbocsásson fia gyilkosának. Illetve azt is hosszan taglalja, miért is volt erre szüksége NEKI. Mert nem a gyilkosnak, hanem neki, az ő továbbélésé szempontjából volt fontos az, hogy megbocsásson. Ezt nem én mondtam, hanem ez a hölgy írta le, aki a könyv szerzője.
Ez volt a lényeg.
Nos, eleve, a cikk kb. 760 szóból áll, és csak egy fotót tartalmaz. Egy pár évvel ezelőtti felmérés szerint az átlagolvasó maximum 500 szót olvas el egy cikkből, szerintem az már tovább rövidült 200-ra, és az olvasók jelentős százaléka inkább képeket nézeget, meg az alá-fölé írt egy-egy mondatot megnézi, talán. A felületes olvasó pedig így olvas, mondjuk az én ominózus írásomat:
“megöltek egy tizennyolc éves lányt a városban…a fiú kikattan…nem emlékszik semmire(VÉDED AZT A MOCSKOT?)…egy fiatal életet kioltottak…a tömeg bosszúért kiált, én pedig mélységesen sajnálom ezt a tehetséges fiatalt (MIIII???)…“Úgy döntöttem, megbocsátok fiam gyilkosának” (ANYÁD)… hogyan tudott megbocsátani (MÉR KÉNE? TEEEE)…hívő keresztény(GONDOLHATTAM VOLNA…EZIS)…“hogyan engedhette ezt meg Isten?”(HÁT EZ AZ, TE HÜLYE)…az emberek hajlamosak dédelgetni magukban a megbocsátás elutasításának érzését(TE MIT DÉDELGETNÉL, KÍVÁNCSI LENNÉK)…levélben leírta, elküldte a gyilkosnak a börtönbe(MESÉJJÉ MÁSNAK)…a gyilkos…megtörten(MÉG JÓ)…tragédia érintettjei is átélik majd ezt a szabadságot egyszer(HÁT VAN ENNEK GYEREKE???)”
Így váltam egyesek szemében gyilkosmosdatóvá, és ezért is döntöttem úgy, hogy nem veszem fel a kesztyűt a kommentekben, mert teljesen nyilvánvaló, hogy akik ott anyáznak, meg számonkérnek, azok valamennyien a fent felsorolt a, b illetve c csoportba tartoznak, és írásban vitázni olyannal, aki nem olvas el, vagy olvas, de nem ért, teljesen felesleges.
A Facebookon még rosszabb a helyzet, ott a közelmúltban egy jópofa írással bebizonyították, hogy nagyon sokan rá sem kattintanak a cikkre, csak cím alapján olyan sommás véleményt fogalmaznak meg bármiről, hogy ember legyen a talpán, aki azzal szemben érvelni tud. Gondolják ők.
Nos, ez most eddig 340 szó. 344.
Sokan már nem jutottak el idáig, de mivel ez a poszt leginkább nekik szól, ezért nem is írom tovább, inkább keresek valami képet.
367. Bocs.
Vannak olyan emberek, akik még érzelmileg nem jutottak el arra az érettségi szintre, hogy ilyen képtelen dolgokat – mint a megbocsátás – megértsenek. Ez valakinek túl nagy, túl misztikus szó, hogy megbocsátás. Aki még nem volt hasonló, vagy csak nagyon-nagyon rossz helyzetben, amint nehéz megérteni, addig nem fog benne kialakulni az az empátia, amivel hajlamos lesz többféle nehéz helyzetet elképzelni, beleélni magát, netán elfogadni, hogy valaki így és így dönt. Szerintem az ilyen embert tisztelni és becsülni kell azért, hogy van ereje felállni egy ilyen tragédia után, nem pedig a béka feneke alá süllyedni és ott keseregni. Ehhez igenis kell valamiféle intelligencia. Muszáj az érzelmek elé helyezni némi racionalizumust, hogy ne áldozat legyen belőle is, hanem túlélő. Egy “nemmondokrájelzőt” ember miatt akkor sem mehet tönkre még egy anya (+család) élete is. Az anyára (+ a többi szerető embernek) is szükségük van egymásra ezután is. Nem lehet örökké ennek árnyékában élni. Ez nem jelenti azt, hogy könnyen megy és azt sem, hogy soha nem fog visszaesni egy híradós riport hallatán vagy anyák napján vagy a lánya születésnapján, de sok idő elteltével muszáj emelt fővel élni.
maunika!
Előbb személyeskedsz, mert nem érted a neked érkező válaszokat, majd dühösen kommentet törölsz, végül begurulsz és újabb írást posztolsz, amivel csak bebizonyítod, hogy a szövegértési gondjaid miatt még viccet is képes vagy csinálni önmagadból. 🙂
Még egyszer:
sajnos teljesen vitaképtelen vagy!
Te nem személyeskedsz, ugye?
Messzemenő következtetéseket vonsz le, és tévedsz. Félreérted a bejegyzésemet, ragaszkodsz a rögeszmédhez, mindenre azzal lősz vissza, hogy az személyeskedés (bezzeg amit te írsz, az ugye nem az), értsd meg, nem egy malomban őrölünk! Ott lezártam a kommentelést, mert nem látom értelmét a meddő vitának, de persze sejtettem, hogy azért ki akarod majd adni, ami benned van. Rendben. De hidd el, nem érted, amit írtam! A bejegyzésemnek semmi köze ahhoz, amit te írsz, EGY KÖNYVET ISMERTETEK egy tragikus esemény kapcsán. Sajnálom, hogy ez nem esik le, és elkezdesz mindenfélét írogatni a büntetésről. NEM ERRŐL VOLT SZÓ. Én is azt mondom, kapja meg a gyilkos a büntetését.
Ezt a bejegyzést meg már tegnap közzétettem.
Nem tudom mi volt előbb (tyúk, kontra tojás), de tény, hogy a modern internetes újságírás erőteljes jellemzője a provokatív mondatokkal való operálás, amire jellemzően lényegesen több komment érkezik, mint a hagyományos, nyomtatott sajtóban megszokott finomabb fogalmazásokra.
Amire pedig “fizetőképes kereslet” van (jelen esetben értsd: jönnek a kommentek), arra fog a “publikálók tolla alakulni”, aminek következtében az olvasók tábora is szelektálódik…
Kedves Móni!
Értem, hogy mit írtál, most és előzőekben, legalábbis remélem, hogy jól értem.
Gratulálok a blogodhoz, szeretem a gondolataidat, receptjeidet és főleg azt amit és ahogy megmutatsz magadból.
Kívánom, hogy ezt a minőséget sokáig tudd képviselni bármilyen visszajelzések is érkeznek!
Lehet, hogy hibázatam, hogy ilyen hosszan írtam? 🙂
Kedves Anikó, köszönöm, én elolvastam:)
Minden héten van egy…..
pecsistop.hu/regio/brutalisan-meggyilkoltak-egy-21-eves-trafikos-lanyt-kaposvaron/1318487/
DE!
Bocsássunk meg a gyilkosoknak.
Harsogják majd a sztárügyvédek és nehéz felfogású bloggerek….
torok3, kicsit nézz önmagadba!
index.hu/belfold/2015/04/25/megszolalt_a_traffikos_gyilkos_apja/
“Néhány napja már nem lakott otthon, azóta nem sokat tudtam róla. Csütörtök este szóltak: lehet, hogy ő a gyilkos. Levegő után kapkodtam, szólni sem tudtam. Sajnos végül beigazolódott, hogy ő tette – mondta elcsukló hangon Tibor. Az apa állítja: fia nem ilyen neveltetést kapott, ép ésszel képtelen felfogni, hogy tehetett ilyen szörnyűséget. Ha tehetné, gyermeke helyett is vezekelne, szerinte fia tettére nincs bocsánat.”
Nos, igen…..
Szóval a ‘sztárügyvédeknek’, a bloggereknek és néhány hozzászólónak kellene magába néznie…..
kiskegyed.hu/aktualis/drama/t-zoltan-borton-perel-135583
internetfigyelo.wordpress.com/2015/05/07/van-e-joguk-az-elethez-a-masok-eletet-kioltoknak/