Gondoltátok volna, hogy az uborkaszezon kifejezésünk, amely az eseménytelen, unalmas időszakot jelzi, ebben az átvitt értelmű jelentésében a XIX. században, a napi sajtó megjelenésével épült be a köznyelvbe?Június végétől szeptember közepéig, amikor e remek zöldségünk terem – amit egyébként magyar ember nem igazán fogyaszt másként, mint kovászosan, ecetesen, vagy tejfölös uborkasalátaként -, a közélet szinte megáll: a parlamentben nincsenek ülések, megkezdődnek a szabadságolások, a színházak zárva, aki teheti, megy a gyerekkel nyaralni. Akinek viszont ilyenkor is témát kell találnia: az újságíró. Így fordulhatott elő bizonyára nem kevésszer, hogy a sajtó munkatársa az uborkaszüretről, -feldolgozásról, egyáltalán, az uborkahelyzetről volt kénytelen értekezni.
1906 augusztusában például megtudhatták az olvasók, hogy „Nagy-Körösön is beállott már az uborka évad, mert mint egy nyolcszáz ember foglalkozik itt uborkatermesztéssel. Uborkán kívül meggy, tök, retek, zöldbab és barack képezik a kiviteli cikkeket.
Az árakkal az eladók teljesen meg vannak elégedve és igen jó jelnek mondható, hogy a termelők nem tudnak annyi árut szállítani a piacra, a mennyi a kereslet.
Kedvező jelenségnek mondható, hogy inkább a nagy külföld és az osztrák tartományokba vándorol a magyar termés. A napokban 12 egész waggonnal szállítottak uborkát külföldre, melynek waggononkénti értéke 1700 korona és így aránylag néhány nap alatt 16,800 korona összeg jutott a termelők kezeibe.
A kivitel az uborkán kívül nagy mértékben terjed ki a barackra.
Így legutóbb is mintegy 1000 mázsányi barack került elszállításra, melynek értéke mintegy 12 – 14,000 koronát tesz. Hogy milyen méreteket ölt a kivitel, ha a főidény beáll, azt jelenleg hozzávetőleg sem lehet megállapítani.”
Ebből is látható, hogy bizony akkor sem volt könnyű a médiamunkás élete, hiszen esetenként két-háromsoros híreket kell húszsorosra duzzasztania lehetőleg úgy, hogy az olvasó ne érezze rajta az izzadságszagot. Még szerencse, hogy a véletlenek furcsa összjátéka folytán lehetett hír például egy öngyilkosjelölt bakagyerekből, Krisztián János közlegényből, aki újoncként nem tudott beletörődni a katonasorsba, és leugrott a század második emeleti szobájának egyik ablakából. Sikerült éppen az arra siető Karg János ezredes nyakába zuhannia. „Az öngyilkos attól rettegett a kórházban, hogy fölakasztják, vagy agyonlövik, mert az ezredessel olyan szokatlan módon érintkezett. Karg ezredes ezért az öngyilkosjelöltet meglátogatta a kórházban s barátságos szavakkal megvigasztalta szegényt.”
A szerb király is folyamatosan ellátta témával a sajtót ekkoriban, hol azért, mert nem ment el apja temetésére, vagy mert olyan lányt kívánt feleségül venni, akiről édesanyja lebeszélte – pedig az még egy osztrák főhercegnő lett volna. Mert aztán az is jó téma volt, hogy végül anyja udvarhölgyét, Masin Draga özvegyasszonyt jegyezte el, s hogy a hír bejelentésére az egész kormány lemondott. A király kiáltványban közölte a néppel, hogy érzelmeinek engedelmeskedik, és ennek bizonyára népe is örül, hiszen „meg van győződve, hogy drága népének óhaja, hogy királyát boldognak és elégedettnek lássa”. Az ellenkezés egyik jelentős oka az volt, hogy „Masinné Szerbiában eléggé ismeretes, Sándor király is már eléggé régen ismeri, mint mondják, öt év óta már benső is az ismeretség”.
Aztán, feldobta a meleg nyarat az is, amikor 1932-ben Matuska Szilveszter – aki egy évvel korábban felrobbantotta a biatorbágyi vasúti viaduktot, minek következtében 22-en meghaltak és 17-en megsebesültek – a váci fegyházból találmányt jelentett be a szabadalmi hivatalhoz, amelynek lényege az volt, hogyan akadályozhatóak meg a vasúti szerencsétlenségek. A tudósítás szerint „Matuska különböző rajzok egész tömegét mellékelte találmányához, amely szombaton érkezett meg a szabadalmi hivatalhoz.”
Nos, ehhez képest az uborka kevésbé izgalmas, ám annál kiszámíthatóbb téma. Tudjuk róla, hogy az ókori görögök és a rómaiak is kedvelték, XIV. Lajos állítólag egyenesen rajongója volt az uborkás leveseknek, salátáknak. Lédús, remek szomjoltó, sok ásványi anyagot, káliumot, nátriumot, kálciumot, magnéziumot, vasat tartalmaz. Benne van a B-vitamincsoport összes vitaminja, illetve C-vitaminforrás is. Tisztító, étvágyjavító hatású, a bőrgyógyászatban puhításra használják. Fogyasszatok sokat belőle nyáron.