Rengeteget dolgozom.
Ezt most nem panaszképpen mondom, tulajdonképpen örülök, azt hiszem, sokan cserélnének velem. Én most olyasvalakivel cserélnék szívesen egy-két hétre, akinek semmi dolga és sokat unatkozik. Akkor szegény blogom sem lenne ennyire elhanyagolt, mert hát hiába vannak ötleteim, témáim, ha egyszer reggel fél hattól estig fizikai munkát végzek – utána pedig örülök, ha aludhatok. Gondolhatjátok, szegény családom mennyire van elkényeztetve az étkezés terén, hát, vannak pótolnivalóim, maradjunk ennyiben.
Viszont az időhiány egyszerűsítésre készteti az embert, így született ez a barackleves, amit korábban mindig főzéssel készítettem, nem is igazán értem, miért. Jó, az tény, hogy csak annyit érdemes összeturmixolni, amennyi el is fogy, de esetünkben a két és fél literes kancsó kicsinek bizonyult. Cserébe viszont megmaradnak a vitaminok, és az íz is remek.
A kancsó mindenképpen megkönnyíti a készítést és a tálalást egyaránt.
Hozzávalók:
1 kg őszibarack megpucolva, darabolva
3-4 ek baracklekvár
2 dl tejszín
25 dkg mascarpone
1,5 l tej
cukor ízlés szerint
citromhéj
Opcionális: vanília, őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, pár evőkanál Amaretto
A tálaláshoz:
vaníliafagyi
mentalevél díszítésnek
A hozzávalókat a kancsóba tesszük, és botmixerrel összeturmixoljuk.
Már tálalhatunk is.
Vaníliafagyival, mentalevéllel.
Ilyen finom:
nagyon jól néz ki, ki kell próbálni