„Van kedvetek Rómába jönni?” – hangzott el a kérdés néhány héttel ezelőtt barátnőink részéről, és igen, határozottan volt. Valójában bárhova lett volna, ha azt kérdezik, kiruccanunk-e a szomszéd településre, arra is szívesen mondtam volna igent – amennyiben a családfő, azaz emberem rábólint.
Mert hát gondolhatjátok, valakinek lennie kell a cukrászdában. (Ugye ismeritek a viccet? Haldoklik az öreg zsidó, a családja ott áll az ágya körül. „Itt vagy drága feleségem, Mirjam?” – kérdi az öreg szatócs. „Itt vagyok, Sámuel, hol is lennék?” „És te, lányom, Rebeka?” „Itt vagyok, papa, hogyne lennék.” „És te, fiam, Slomó?” „Mind itt vagyunk, papa.” Mire az öreg zsidó felpattan: „És akkor ki van a boltban?”)
Mindenki tehát nem jöhetett, és amúgy is csajos programnak indult az egész. Az is lett: részünkről a két lányom, Nóri, Zsófi, illetve én, a barátnőink pedig Csilla, és lánya, Petra, aki az elmúlt két évben Budapesten Nóri lakótársa volt. Így állt össze az ötös csapat.
A jegyvásárlással kezdődött az egész: olyan olcsón volt odafelé repülőjegy, hogy szinte kihagyhatatlannak tűnt. 15 euró, igaz, visszafelé 50, de az átlag még akkor is nagyon jó. Fapadossal, persze. Szállást az Airbnb-n foglaltunk, a képek alapján nagyon szépnek tűnt, a megjelölt lokáció szerint pedig tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető helyen volt. Sínen volt az utunk, 4 nap 3 éjszaka Rómában, és az addig eltelő idő sem a tétlen várakozásé lett, sőt, egy nap arra ébredtem, hogy te jó ég, holnapután indulunk, és az utazással még nem foglalkoztam SEMMIT.
Bécsből ment a repülőnk szerda hajnalban, ezért kedden este elutaztunk Sopronba, barátainknál aludtunk, és onnan el is vittek bennünket 4 órára a bécsi reptérre. Őszintén, volt egy kicsi izgalom a beszállás előtt, mivel ötünkből hármunk repülőjegye nem volt 100 százalékosan rendben – aki a jegyeket intézte, nem kérte el az útiokmányainkat, vagy hát azokról egy képet – amin csodálkoztam is -, hanem csak megvette őket: kettőnkét nem a hivatalos okmányainkban szereplő névre (értsd, pl: az én hivatalos nevem Kövér Zoltánné, de mindenhol Kövérné Kalmár Mónikaként mutatkozom be, erre a névre szólt a jegyem is), Zsófinak pedig tévedésből nem gyerek, hanem felnőtt jegyet vett az illető, ami azért bajos, mert a 16 év alattiaknak a Ryanairnél gyerekjegyet KELL váltani, különben nem enged becsekkolni a születési dátummal. Mi is így jártunk, Zsófit egy évvel öregebbnek kellett írnunk, így fogadta csak el a rendszer. Persze, lehetett volna módosítani, de egyrészt, sokkal többe került volna, mint az összes jegyünk oda-vissza, másrészt a Ryanairnek semmiféle elérhető ügyfélszolgálata nincs, a honlap mindenhol egy chatbothoz irányít, aki az első kérdés után közli, hogy ő még csak tanul, és az általad feltett kérdésre nem tudja a választ. 
Szóval, ezért egy csomó idegeskedés és utánaolvasás után belenyugodtunk: lesz ami lesz, ha nem engednek fel a gépre ezek miatt a hibák miatt, hát elköltjük a pénzünket valahol itthon.
Szerda hajnalban, mindössze egy-két óra alvás után kiértünk a bécsi reptérre, átjutottunk a biztonsági ellenőrzésen, és vártuk a kapunyitást; ez is időben megtörtént, és a beszállításon olyan simán ment minden, hogy nem is értettük: ezért izgultunk annyit?
A repülő pontosan felszállt, és reggel 7:20 -kor landolt Róma Fiumicino repterén.
Megérkeztünk Rómába. Hihetetlen volt.
Majdnem négy teljes nap állt előttünk, de abban biztosak voltunk, hogy nem fogjuk múzeumról-múzeumra futással tölteni az időt. Hogyan találjuk ki a programot? – kérdezték a többiek, amire nekem volt egy megoldásom: megkérdezem a Friedmann Sanyit.
– Csak nem ő az a Friedmann, akiről a Friedmann torta kapta a nevét? – kérdezte Csilla.
– De bizony ő – mondtam, és éreztem, hogy Sanyi ázsiója máris, ismeretlenül is megnövekedett utastársaim előtt. Hja, kérem, akiről tortát neveznek el…!
Hogy miket javasolt nekünk az én bölcs, és mindamellett világlátott ex-padtársam, azokat a következő részekben elolvashatjátok. Az ő tippjei előtt azonban hadd mondjak egyet én:
REPÜLŐJEGY VÁSÁRLÁSNÁL KÖRÜLTEKINTŐEN JÁRJATOK EL, ARRA A NÉVRE SZÓLJON A JEGY, AMI AZ UTAZÁSHOZ HASZNÁLATOS OKMÁNYBAN SZEREPEL, TOVÁBBÁ FIGYELJETEK ODA ARRA, HOGY HÁNY ÉVES KOR ALATT KELL GYEREKJEGYET VENNI AZ ADOTT LÉGITÁRSASÁGNÁL.
Innen folytatom.
