Emőke, az úszóedzőnk az egyik edzés végén bizalmasan félrevont, és megkérdezte, tudok-e macesztortát készíteni. – Biztosan – vágtam rá, mert hát gondoltam, mi nehézség lehet benne? Hozzáteszem, sohasem láttam, pláne nem kóstoltam macesztortát, így aztán vakmerőség volt részemről ez a persze, mert hát mi van akkor, ha a hagyományos macesztorta 24 órán keresztül készül úgy, hogy félóránként van vele teendő? Akkor mit csinálok?
De nem, szerencsére nem ilyen.
Emőke egyébként párja, Peti részére részére rendelte a tortát, aki a másik úszóedzőnk (bizony, ketten vannak); mivel mindketten nagyon kedvesek számunkra, ezért nem volt kérdés, hogy lesz-e Petinek macesztortája. Amit eddig minden szülinapjára az anyukája sütött, most meg én.Láthatjátok, tulajdonképpen egy csokitortáról van szó, némi gránátalmával és pirított dióval megszórva. A macesz (azaz ledarált pászka) a süti tésztájában van, liszt helyett. Na de mondok először pár szót a maceszről. Pászkának is nevezik, a zsidóság kovásztalan kenyere, csak lisztből és vízből készül. Pészah ünnepén (a keresztény világban akkortájt van húsvét) van kimondott szerepe a vallásban: ez az ünnep az Egyiptomból való kivonulás emlékét őrzi, amikor a tíz csapást követően a zsidóknak olyan sietve kellett elhagyniuk a rabszolgaság földjét, hogy még a kenyérnek sem volt ideje megkelni. Innen az ünnepen a kovásztalan kenyér, amelynek érdekessége, hogy a liszt és a víz keveredését követően 18 percen belül sütőbe kell kerülnie, mert aztán már erjedésnek indulhat a tészta.
Nos, ezt a maceszt kell ledarálnunk, már ha nem kapunk készen maceszlisztet. Keszthelyen nem kapunk. Először a krémet készítsük el, ami csokipuding mascarponéval dúsítva.
Hozzávalók:
0,5 l tej
5 tojássárga
10 dkg cukor
4 dkg keményítő
2 ek kakópor
10 dkg étcsoki
1 mascarpone
A tejet fél deci híján feltesszük a tűzhelyre. Amíg felforr, összekeverjük a tojássárgákat a cukorral, keményítővel, kakaóporral és a fél deci tejjel. Ezzel sűrítjük be a forró tejet – és ha a sűrűsödés megtörtént, egyből el is zárjuk az edény alatt a hőt, a pudingot pedig csomómentesre keverjük. Kicsit később, amikor úgy 60 fokosra hűlt (már nem éget az edény a kezünket, de azért még elég forró), belekeverjük az összetördelt étcsokit, és olvadásig kevergetjük a krémet. Ha teljesen kihűlt, akkor dolgozzuk bele a mascarponét.
A tészta hozzávalói:
8 tojás
8 ek cukor
6 ek darált pászka/maceszliszt
4 ek darált dió
1 kk sütőpor
Nekem a cukrászsütőmmel az a mázlim, hogy egyszerre 8 tortalapot tudok sütni; és tisztában vagyok vele, hogy a háztartási sütőkben légkeverésen mindössze kettőt lehet. Az otthoni megoldáshoz a következő alternatívákból választhatunk: 1. kapcsos tortaformában, egyben sütjük meg a piskótát, aztán majd elvágjuk, de nem fogjuk tudni szépen négybe vágni a legtöbb esetben, 2. a tésztát úgy keverjük be, hogy mindig csak egyszerre két laphoz való mennyiséget készítünk el. Megsütjük, aztán keverjük a másik kettőt. Hát, mindenki döntse el, melyik megoldás áll közelebb a szívéhez; a laponkénti sütés szebb végeredményt ad, de macerásabb. Sokkal.
1 laphoz 2 tojást használunk.
Leírom, én hogyan készítettem.
- A tojásokat a cukorral robotgéppel nagyon-nagyon habosra kevertem (kb 5-6 perc alatt).
- Gyors mozdulatokkal hozzákevertem a maceszt és a diót, meg a sütőport úgy, hogy a lehető legkevésbé törjön össze a hab.
- Sütőpapírt terítettem a tepsikre, és egy 26 centi tortaforma alját használtam sablonnak: betettem a sütőpapír alá, és 4 ugyanakkora kört kentem fel a masszából.
- Közben bemelegítettem a sütőt a háztartásiban 180 fokosnak megfelelő hőre (a nagy sütőben ez csak 160 fok), és pikk-pakk, 6-8 perc alatt megsütöttem a lapokat. Ez a háztartásiban kicsit több idő, 12-14 perc. Ha egészben sütjük a piskótát, 180 fokon 50 perc, körülbelül.
Jöhet az összeállítás: a tésztalapokat betöltjük a kihűlt krémmel. Hagyunk a tetejére és az oldalára is, amivel “legletteljük” a tortát. Az utolsó lépés az, hogy bevonjuk csokiganache-sal: 10 dkg étcsokit teljes olvadásig kevergetünk 1 dl forró tejszínben (nem főzzük, csak a tejszín legyen forró, hogy el tudjon benne olvadni a csoki), majd eloszlatjuk a torta tetején, meg az oldalát is bekenjük vele egy lapos eszköz (spatula) segítségével. Díszítjük gránátalmával és pirított dióval. Hát ilyen lett életem első macesztortája. És amilyen a cukrászok sorsa, naná, hogy meg sem kóstoltam. Úgyhogy továbbra is elmondhatom, hogy nem ettem ilyet – viszont már sütöttem. És állítólag nagyon finom lett.
Köszi a képeket Emőke és Peti, plusz a lányoknak is, hogy mindannyian hajlandóak voltatok eleget tenni a bloggercsaládokban oly lapvető elvnek: előbb fotózunk, csak aztán eszünk…