A cukrászda telefonszáma:

06301478870

E-mail

sutismoni@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfőtől vasárnapig: 10-18

Zajlik az élet, hogy egy kapitális közhellyel kezdjek, de tényleg, úgy néz ki, hamarosan költözünk újra, végre már ismét a sajátunkba – néha azon kapom magam, hogy Zorán sorait dúdolom magamban:

“Minden a helyén van, a lemezek, a könyvek,

Ha lehet, már nem költözöm…”

Mivel tudom, hogy sokak számára botrány lenne, ha elárulnám, hányszor költöztünk, ezért nem mondom. Csak annyit, hogy az első tizenötöt még élveztem is. Aztán, ahogy idősödöm, egyre kevésbé, ráadásul fizikailag is megviselt az utolsó kettő, utoljára a derekam annyira kikészült, hogy egy hétig alig tudtam menni. Valahogy elegánsan kéne ezt a költözés-dolgot megoldani, jöjjön egy cég, dobozoljon be, aztán pakoljon ki – na jó, de hogy találom meg akkor, hogy mi hol van?

Persze, biztos erre is megvan az okosság.

Rengeteg dolog történt velünk, körülöttünk, és igen, még az is benne van a pakliban, hogy belátható időn belül saját sütiboltunk, vagy valami ilyesmink is lesz… Bevallom, nehezen tudom eldönteni, mi az, amit bátran megoszthatok, és mi az, amivel még inkább várnom kell – életem során sokszor tapasztaltam, hogy amit idejekorán szétkürtöltem, az úgy járt, mint egy kis növény, ami épp kihajtott, és amit le is tapostak. Nem valósult meg, meghiúsult. És bár nem vagyok babonás (tényleg nem), ez az élettapasztalat óvatossá tett.

Nos, viszont, amivel nagyon elmaradtam a sok esemény között: Hunor utazása. Amint azt sokan, akik rendszeresen olvastok, tudjátok, Hunor egy plüssróka, akit januárban indítottam útnak, hogy lásson világot, jusson el a világ minden táján élő olvasóimhoz, akik rajta keresztül mutassák meg nekünk saját lakóhelyüket. Így aztán Hunor már járt több kontinensen, Európán kívül Új-Zélandon és Ausztráliában, illetve Amerikában, sőt, egy röpke kirándulás erejéig még Ázsiában is, aztán hazahívtam, hogy amíg itthon szép idő van, hadd lássuk a magyar vidéket. Az utóbbi hónapban kicsit keveset foglalkoztam vele, bevallom, de most bepótolom az elmaradásomat.

Tehát.

Az utolsó bejegyzés a szentgotthárdi tartózkodásról szólt, onnan a kis plüssállat előbb Magyarhertelendre ment, ahol nem más mint Saci és Ede látták vendégül. Ede az a Figura Ede, aki zseniális gyermekműsorokat ad elő ott, ahova éppen hívják, én Keszthelyen láttam kétszer is, és az első alkalommal ismerkedtem meg Sacival, aki elkísérte Edét, és akkor még nem volt a felesége, de később az lett, és én mindkettőjüket nagyon megszerettem. Szóval vendégül látták Hunort, de az a vicces dolog történt, hogy Ede megkirándultatta, és készített is fotókat, ám Magyarhertelend valahogy kimaradt a szórásból. Ellenben.

Szigetváron megtekintette a török emlékművet – itt volt régen a törökök sátor tábora. Ez most magyar-török barátság park névre hallgat 🙂

Aztán Szentegátra utazott, ahol ugyan van egy óriási kastély, azonban a fotón Hunor mögött a sírkápolna látható.

Kővágószőlősön pedig egy hőléballon társaságában került lencsevégre.

Azért Magyarhertelendről jegyezzetek meg annyit, hogy Baranya megyében, Pécs mellett található; 600 körüli lakosa és két fő nevezetessége van: a római katolikus templom, és a termálfürdő. Ezeket bizonyára Hunor is látta, mielőtt továbbindult Békéscsabára, ahonnan szintén kirándulni vitték erre-arra Erikáék.

Hunor Facebook-oldala ITT található.

 

 

 

 

 

Ajánlott cikkek

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük